Hírek, aktuális / Értékes Batthyány Gyula festmény került a körmendi múzeumba
2022-10-25 11:14:39
Értékes Batthyány Gyula festmény került a körmendi múzeumba
–A magyar nép javára ajánlom fel Ausztriából – állt a 71 esztendős Grace Jeszenszky közelmúltban írt levelében, amit a körmendi dr. Batthyány Strattmann László Múzeumnak címzett. A felajánlás egy nagy értékű Batthyány Gyula festményre vonatkozott, amely a napokban érkezett meg a körmendi múzeumba. A kép eddig ismeretlen volt a művészettörténészek előtt.
A Batthyány név hallatán elsőként biztos nem Batthyány Gyula neve ugrik be, pedig éppenséggel így is lehetne, mert híres festő, grafikus volt a 20. század első felében. Dédapja, az első szabadon álasztott miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos volt, édesapja szintén Batthyány Lajos, aki Fiumében töltött be kormányzói posztot. Körmend és a Batthyány név összeforrt az évek folyamán, így a helyi múzeum nagyon örült annak, amikor egy osztrák hölgy egy Batthyány Gyula festmény ajánlott fel, amely eddig ismeretlen volt, de nagy értéket képvisel. De ki is volt pontosan a festő, aki a híres történelmi
famíliából származott?
A 164 centiméter magas, 133 centiméter széles festmény hivatalos ajándékozási szerződéssel került Körmendre.
Batthyány Gyula
1887-ben született Ikerváron és 1959-ben halt meg Budapesten. Állítólag háromévesen készítette első komolyabb rajzát, tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, illetve 1907-ben Münchenben, Angelo Janknál végezte. Mesterének Vaszary Jánost tekintette. Keresett művész volt a 20. század első felében, a festészet mellett színházi díszlet- és jelmeztervezőként is ismerték, emellett számos könyvillusztrációt is készített. Magyar történelmi rajzsorozatai sokszorosítva, albumban is megjelentek. Grafikusként többek közt Herczeg Ferenc és Tormay Cécile műveit is illusztrálta. 1951-ben, a mai Terror Háza Múzeum épületébe, az Andrássy út hatvanba került, ahol hátborzongató események történtek a múlt század ötvenes éveiben. Andrássy Gyula fogait például kalapáccsal verték ki. 1952-ben nyolc évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy koncepciós perben, öt évig ült börtönben Márianosztrán, vagyonát elkobozták. Kiszabadulása után haláláig Polgárdiban élt visszavonultan egykori tiszttartója lakásában. Jelentősebb műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. –Jellemző az alak ábrázolására a hosszított, megnyújtott forma. Az arisztokrácia köreiben alkotott, manierista és szecessziós jellegű festményei tényleg nagy népszerűségnek örvendtek a múlt század első felében. Aztán mintegy félszáz évvel később, a 2000-es években lett újra reneszánsza Batthyány Gyulának, onnantól mennek el nagyobb összegért a képei az aukciókon. Több száz festményt készített élete során, elég sokról tudunk, de ez, amit a múzeumunk kapott, ismeretlen a művészettörténészek előtt – tudtuk meg Móricz Pétertől, a körmendi dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum vezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy a kép ezidáig Salzburg mellett, egy családi ház padlásán porosodott.
Tavasztól lesz látható
A festmény az egykor Ausztriában élő Jeszenszky Imre főnemes első feleségét, Post Henriettát ábrázolja báli ruhában. A Jeszenszky család az 1990-es évekig birtokolta az Attersee partján fekvő Kammer kastélyt, onnan került a most 71 éves Grace Jeszenszkyhez, aki felajánlotta a képet a körmendi múzeumnak. A hölgy előzetesen írt egy német nyelvű levelet arra vonatkozóan, ogy a képet a magyar nép javára ajánlja fel Ausztriából. Szerinte valószínűleg a második világháború éveiben 1941-1944 között készült a festmény, mert édesapja első felesége nagyon szomorú a képen. Ez lehet a leszármazott spekulációja, de igazság is. A festmény elég nagy, 164 centiméter magas, 133 centiméter széles. Hivatalos ajándékozási szerződéssel került Körmendre, és Salzburg mellé utaztak ki a kulturális központ és múzeum munkatársai érte. -Nagylelkű felajánlásnak tartom ezt a képet, mert óriási összegekért – több millió forintokért – kelnek el mostanában Batthyány Gyula képei – tette hozzá Móricz Péter. A festmény dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum állandó kiállításába kerül, abba a részbe, ahol a Batthyány család 19-20. századi történetéről van szó. A képen van egy kisebb, szinte alig észrevehető hiba, ezért restaurálni szükséges. Emellett a keret sem az igazi: a vásznat kisebb keretbe tették, mint kellett volna, így a festmény bal alsó sarkában Batthyány Gyula szignója alig látható.
Ha minden jól megy, tavasszal már biztos a nagyközönség is láthatja a festményt, amely abban az értelemben is páratlan, hogy a múzeumnak nincs ehhez hasonló alkotása a neves Batthyány családtól.
TJ
Körmendi Híradó
FOTÓ: MW
Az állandó kiállítás része lesz a nagylelkű felajánlás
–A magyar nép javára ajánlom fel Ausztriából – állt a 71 esztendős Grace Jeszenszky közelmúltban írt levelében, amit a körmendi dr. Batthyány Strattmann László Múzeumnak címzett. A felajánlás egy nagy értékű Batthyány Gyula festményre vonatkozott, amely a napokban érkezett meg a körmendi múzeumba. A kép eddig ismeretlen volt a művészettörténészek előtt.
A Batthyány név hallatán elsőként biztos nem Batthyány Gyula neve ugrik be, pedig éppenséggel így is lehetne, mert híres festő, grafikus volt a 20. század első felében. Dédapja, az első szabadon álasztott miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos volt, édesapja szintén Batthyány Lajos, aki Fiumében töltött be kormányzói posztot. Körmend és a Batthyány név összeforrt az évek folyamán, így a helyi múzeum nagyon örült annak, amikor egy osztrák hölgy egy Batthyány Gyula festmény ajánlott fel, amely eddig ismeretlen volt, de nagy értéket képvisel. De ki is volt pontosan a festő, aki a híres történelmi
famíliából származott?
A 164 centiméter magas, 133 centiméter széles festmény hivatalos ajándékozási szerződéssel került Körmendre.
Batthyány Gyula
1887-ben született Ikerváron és 1959-ben halt meg Budapesten. Állítólag háromévesen készítette első komolyabb rajzát, tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, illetve 1907-ben Münchenben, Angelo Janknál végezte. Mesterének Vaszary Jánost tekintette. Keresett művész volt a 20. század első felében, a festészet mellett színházi díszlet- és jelmeztervezőként is ismerték, emellett számos könyvillusztrációt is készített. Magyar történelmi rajzsorozatai sokszorosítva, albumban is megjelentek. Grafikusként többek közt Herczeg Ferenc és Tormay Cécile műveit is illusztrálta. 1951-ben, a mai Terror Háza Múzeum épületébe, az Andrássy út hatvanba került, ahol hátborzongató események történtek a múlt század ötvenes éveiben. Andrássy Gyula fogait például kalapáccsal verték ki. 1952-ben nyolc évnyi letöltendő börtönbüntetésre ítélték egy koncepciós perben, öt évig ült börtönben Márianosztrán, vagyonát elkobozták. Kiszabadulása után haláláig Polgárdiban élt visszavonultan egykori tiszttartója lakásában. Jelentősebb műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. –Jellemző az alak ábrázolására a hosszított, megnyújtott forma. Az arisztokrácia köreiben alkotott, manierista és szecessziós jellegű festményei tényleg nagy népszerűségnek örvendtek a múlt század első felében. Aztán mintegy félszáz évvel később, a 2000-es években lett újra reneszánsza Batthyány Gyulának, onnantól mennek el nagyobb összegért a képei az aukciókon. Több száz festményt készített élete során, elég sokról tudunk, de ez, amit a múzeumunk kapott, ismeretlen a művészettörténészek előtt – tudtuk meg Móricz Pétertől, a körmendi dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum vezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy a kép ezidáig Salzburg mellett, egy családi ház padlásán porosodott.
Tavasztól lesz látható
A festmény az egykor Ausztriában élő Jeszenszky Imre főnemes első feleségét, Post Henriettát ábrázolja báli ruhában. A Jeszenszky család az 1990-es évekig birtokolta az Attersee partján fekvő Kammer kastélyt, onnan került a most 71 éves Grace Jeszenszkyhez, aki felajánlotta a képet a körmendi múzeumnak. A hölgy előzetesen írt egy német nyelvű levelet arra vonatkozóan, ogy a képet a magyar nép javára ajánlja fel Ausztriából. Szerinte valószínűleg a második világháború éveiben 1941-1944 között készült a festmény, mert édesapja első felesége nagyon szomorú a képen. Ez lehet a leszármazott spekulációja, de igazság is. A festmény elég nagy, 164 centiméter magas, 133 centiméter széles. Hivatalos ajándékozási szerződéssel került Körmendre, és Salzburg mellé utaztak ki a kulturális központ és múzeum munkatársai érte. -Nagylelkű felajánlásnak tartom ezt a képet, mert óriási összegekért – több millió forintokért – kelnek el mostanában Batthyány Gyula képei – tette hozzá Móricz Péter. A festmény dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum állandó kiállításába kerül, abba a részbe, ahol a Batthyány család 19-20. századi történetéről van szó. A képen van egy kisebb, szinte alig észrevehető hiba, ezért restaurálni szükséges. Emellett a keret sem az igazi: a vásznat kisebb keretbe tették, mint kellett volna, így a festmény bal alsó sarkában Batthyány Gyula szignója alig látható.
Ha minden jól megy, tavasszal már biztos a nagyközönség is láthatja a festményt, amely abban az értelemben is páratlan, hogy a múzeumnak nincs ehhez hasonló alkotása a neves Batthyány családtól.
TJ
Körmendi Híradó
FOTÓ: MW
Eseménynaptár
Hírek, aktuális
2024-04-24 11:09
Holnap kinyit a Körmendi Mozi
A moziban csütörtöktől vasárnapig lesznek vetítésekTovább
ÖNKORMÁNYZAT
