Hírek, aktuális / Vizi László, a körmendi modern könyvtárügy megalapozója

Pallósiné dr. Toldi Márti PhD., a Berzsenyi Dániel Könyvtár yugalmazott könyvtárigazgatója tartott előadást a Várostörténetin Akadémián Vizi László körmendisége címmel.
A Faludi Ferenc Könyvtárban nagy érdeklődés mellett került sor a könyvtárt szervező igazgató szakmai életútjának bemutatására. Vizi Lászlót a szakma választotta, lakatosnak tanult, de nagyon szeretett olvasni és rendszeresen látogatta a megyei könyvtárat. A kollégák felfigyeltek rá és javaslatot tettek a Megyei Tanácsnak Vizi László könyvtárossá képzésére. A tanfolyam elvégzése után segédkönyvtáros lett Szombathelyen 1952-ben. Még ebben az évben megbízták a 18 éves fiatalembert a körmendi nagyközségi, járási könyvtár szervezésével.
„Keserves volt, de egyre jobban belejöttem a szervezésbe, s hamarosan megnyitottuk a könyvtárat – 196 kötettel. Hát nem furcsa? Ennyi könyv ma már mosolygásra késztet, de akkor igazi örömöt jelentett.” – emlékezett Vizi László. Körmenden a városi Kaszinóban 1846-ban már nyílt könyvtár, és a népkönyvtár alapítási lendület 1891-ben és 1947-ben is elérte Körmendet, ezek a könyvtárak rövid ideig működtek, állományuk megsemmisült. A folyamatos közkönyvtári ellátás a járási könyvtár működésével, azaz Vizi Lászlóval kezdődött Körmenden. Hivatása értéséhez szakmai tudást és műveltséget szerzett, céltudatosan és kitartóan. Mindig úttörő érdeklődést mutatott a műszaki dolgok iránt. A korszerűsödő könyvári technológiára olyannyira fogékony volt, hogy nem csupán annak alkalmazásában járt élen, hanem maga is alkotott olyan eszközt, amely megkönnyítette a könyvtári munkát. A „vizigráf” néven közismertté lett cédulasokszorosítója Vas megyén kívül is népszerűsítette nevét. Könyvtári munkáját úgy végezte, hogy a gyűjtemény és szolgáltatásai mielőbb megfeleljenek a városi könyvtár követelményeinek,  de leginkább arra törekedett, hogy a lakosság, és főleg a felnövekvő generáció mind szélesebb körben megismerje az intézményt, bővüljön a használói kör. A megye egyetlen könyvtárában sem szerveztek annyi rendezvényt, könyvtárlátogatást, mint Körmenden, miközben személyzeti gondokkal, létszámhiánnyal birkózott.
Csapatának szorgalma, a könyvtárvezetés elszántsága és újra való fogékonysága a Batthyány-kastély 320 négyzetméterén 1979. január 1-ére, ekkor kapott Körmend ismét városi rangot, gazdag szolgáltatást kínáló kulturális alapintézményt hozott létre.
Pályafutása alatt mindvégig megőrizte az újdonságok iránti érdeklődését. Ha valamely, itthon addig nem ismert tevékenység kezdett meghonosodni a magyar könyvtárügyben,  akkor az Körmenden is hamarosan bevezették. Így indult a 60-as évektől a fényképek helyismereti gyűjteménybe építése, tudatosan az alapozó, állapotrögzítő fotódokumentáció elkészíttetésével.
Ma már online elérhető: http://www.konyvtar.kormend.hu/szikla/foto_kereso A könyvtár fotóarchívuma közel 80.000 fotónegatívot tartalmaz. 1993. december 31-én történt nyugdíjba vonulása kapcsán talán leginkább azt fájlalta, hogy nem adatott meg már neki a valóban ütőképes számítástechnika üzemszerű működtetése, melynek alapjait 1993-ban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól nyert támogatással még megalapozhatta. Pályakezdő koromban rácsodálkoztam, amikor igazgató kollégái „körmendi megyei könyvtárat” emlegetve évődtek vele. Fontos szerepet játszott az Informatikai és Könyvtári Szövetség Vas Megyei Tagozata létrejöttében, melynek első tagozati képviselője volt. Vizi László életútjának középpontja könyvtáros hivatása volt. Intézményvezetőként megalapozta Körmenden és térségében a modern közkönyvtári szolgáltatást, ahogy céltudatosan elindult megismerni a város múltját, ragaszkodása új célok felé irányította.
A honismereti/ helytörténeti mozgalom elkötelezett szereplője lett. Alapító tagja és 2003-ig titkára a Csaba József Honismereti Egyesületnek. Vizi László hívta életre a honismereti akadémia előadássorozatot. Közreműködött az Új Rábavidék szerkesztésében. Motorja, kreatív ötletadója volt a várossá avatás 750. évfordulójához kacsolódó előkészületeknek. Maradandó eredménye, hogy 1994-ben megjelent az eddigi legteljesebb, monográfia igényű Körmend története (szerk. Szabó László) című kötet. A város utcanév változásainak történetiségét bemutató táblákat készítettek.
Fontos helytörténeti munkák újraindítását, megjelentetését gondozta. Folyamatosan  jelentek meg helytörténeti írásai. Hosszú évek gyűjtőmunkája eredményeként elkészítette a Körmendi helytörténeti Lexikont, megírt szócikkei sajátosan szubjektív látképet adnak a város történetéről. Újraindította és szerkesztette a Körmendi Füzetek új sorozatát. Legbüszkébb az Iványi Béla nevéhez fűződő, az 1940-es években élt Körmendi füzetek sorozatának  újraindítására volt. Ennek 12 füzete felett bábáskodott. 41 évig vezette a körmendi könyvtárat. Egy magas színvonalon működő intézményt adott át utódainak. Lélekben mindig kollégáival volt, mindig segíteni akart. Számon tartotta a történéseket, és főleg alkotott: írt, szerkesztett, konzultált. Élete végéig könyvtáros maradt azzal, ahogy folyamatos helytörténeti kutatásaival használni akart és szervezett, mindenekelőtt a szeretett városa történelmében  ligazodni vágyóknak, és az őt követő könyvtáros nemzedékeknek, a tájékoztatás forrásául szolgáló művek létrehozásával.
A várossal kapcsolatos érzéseiről így vallott: „Bár nem itt születtem, de úgy érzem, a város befogadott. Körmend lett az otthonom.”

További képek a GALÉRIÁban


MECSÉRINÉ DOKTOR ROZÁLIA
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó