Hírek, aktuális / Nagy Ivó és Feles Ella kelt egybe a körmendi bolondesküvőn

Lett nagy vigadalom, fényes sokadalom
 
Málészájú párocska lakodalmára gyűlt össze a násznép szombaton délután Körmenden. A Béri Balogh Ádám Táncegyüttes rönkhúzásán az alacsony termetű Nagy Ivó és az égimeszelő Feles Ella kötötte össze élete fonalát.

Régen akkor tartottak farsang idején rönkhúzást egy településen, ha az előző évben nem volt házasságkötés. A rönkhúzás egyfelől figyelmeztetés volt, hogy nem lehet húzni, halogatni, házasodni kell, ha eljön az idő. Másfelől a bolondesküvő arra is jó alkalmat kínált, hogy kifigurázva, kidobolva kapjon hírt a nagyérdemű az adott településen történt legkényesebb eseményekről. Természetesen vicces formában. A Béri Balogh Ádám Táncegyüttes éves  programjai közül az első és az egyik legnagyobb a körmendi rönkhúzás, amelynek lebonyolításába a viszáki és szőcei rönkhúzók, a Körmendi Kastélyszínház Társulat tagjai és a Batthyány Lovas Bandérium hagyományőrzői is rendre besegítenek. Idén is vidám farsangi menet hömpölygött Körmend utcáin.
-Nagy Ivó IQ-ja olyan, hogy a pincében a padlást keresi, szája retkes, műfogsora ki-be jár - a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes rönkhúzásán ezekkel a szavakkal méltatták a vőlegényt (Gombás Marianna), akit a maskarába öltözött násznép a Kónya Kávéháznál kért ki a csinoska kérő, Köbli Csaba vezetésével. A nagy esküvői riadalomra harapni és öblíteni is lehetett azonnal: babakocsiból, kis fonott kosárból kínálták a pogácsát, a sósat, a jó ropogósat, a sajtosat és az isteni töpörtyűst. Fánk is volt, sokféle: csöröge, szalagos és képviselő. A „picit” kupicákba mérték és körbe kínálták, a lélek és a test melegítésére.
- Cukor a kezemen, liszt a fejemen - mondta mellettem valaki, merthogy bátran szórták a bohócok a lisztet a színes sokadalomban. A másik kérő (Vajai István) rímes beszédből megtudtuk: a menyasszonynak, Feles Ellának (Sárvári Vitéz) két üres faluban nincsen párja, csirkéjét, disznóját, nem az ólban, hanem a zuhanyzóban őrzi. Az égig nyúló ara a sportcsarnok tövében együtt ült rönkre élete párjával, Nagy Ivóval.
A násznép élén a Batthyány Lovasbandérium masírozott, a következő traktusban a sárvári Regős együttes húzta a „rönkalávalót”: Vas megyei gyerek vagyok, Vas megyében születtem, kiskoromtól a nagy koromig benne felnevelődtem... A kisbíró (Balogh Ádám) parancsolt megálljt a menetnek Kónya Jucinál, a forgalmas körmendi útkereszteződésben: a vadászok, erdészek és csengettyűkészítők szentjéről, Hubertusról elnevezett legendás vendéglátó egységben. Pattogott az ostor, szólt a nóta, ment a tánc, gurgulázott a torkokon a kisüsti. A kisebbeknek tea, a nagyobbaknak forralt bor járt. A Bástya utcai lakótömbök ablakaiból sokan vizslatták a lakodalmi tömeget, ki függönyök mögül kukucskált, ki bátran kiállt az erkélyre.
Lehetett is, tavaszt idézett a januári napsütés. Egyszer csak lába kélt a colos menyasszonynak, választottja alig-alig tudta visszaszerezni. A főtéri cukrászdánál volt a következő szünet, ott is szíves volt a vendéglátás. Közhírré tették, hogy a bolondesküvőt a művelődési ház udvarán tartják. Volt is ott díszes társaság: tiszteletét tette a vadász, a medvetáncoltató, a zsiráf, az unikornis, a cigányasszony, a varga, a pillangó, a cekkeres-otthonkás néni, a bájos egérlány, a tejesember, a páva. És még hosszan lehetne sorolni, hogy ki mindenki még. Míg az anyakönyvvezető (Császárné Bősze Edit) és az álpap, I. Jozef Bindicus (Bindis József) esketett, és az örök hűség útjára terelte a tébolyult párt, addig Csicsa bácsi (Korbacsics Tibor), a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes vezetője a távolból figyelt, feleségének, Lina néninek (Korbacsicsné Porpáczi Erika) pedig a nagyteremben volt külön táncos performansza legkisebb fiúunokájával. A Regős együttes mindezt prímán lekísérte. A tombolasorsolás után a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes apraja- nagyja megtáncoltatta a menyasszonyt, lett nagy vigadalom, fényes sokadalom. Szép volt, jó volt és igaz volt, már várjuk a következőt.

További képek a >>>képgalériában<<<

TJ
Fotó Jámbori Tamás
Körmendi Híradó