Hírek, aktuális / Fókuszban a 100 éves Burgenland 1000 éves magyar emlékei
2023-06-06 09:02:44
Fókuszban a 100 éves Burgenland 1000 éves magyar emlékei
Woki Zoltán könyvét a körmendi könyvtárban mutatta be
Woki Zoltán tartott előadást „Az 1000 éves Őrvidék magyar emlékei a 100 éves Burgenlandban” című könyve kapcsán nemrég a Faludi Ferenc Városi Könyvtár hírlapolvasójában. A könyvismertető a Csaba József Honismereti Egyesület közgyűlése előtt hangzott el.
Woki Zoltán volt a vendég
Az est előadóját, Woki Zoltánt a rendezvény elején Mecsériné Doktor Rozália, a Csaba József Honismereti egyesület titkára és Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője köszöntötte. Woki Zoltán a könyv szerzőjeként elmondta, hogy ezt a kiadványt „Az utolsó magyar király Vas vármegyében” című könyve folytatásának szánta, már 32 éve kutatja az Őrvidék történelmét. Az Őrvidéket 1921-ben csatolták el, az osztrákok 2021-ben meg is ünnepelték a 100 éves Burgenlandot, miközben mi, magyarok megemlékeztünk róla, és nagyon lényeges különbség a két szó között.
A könyv történelmi bevezetővel kezdődik, a honfoglaló magyarok ezen a vidéken is gyepürendszert építettek ki, ezzel védték az országot, és ezért épültek itt később a várak. Az 1910-es évekre úgy megváltozott az itt élő népcsoportok létszáma, hogy a korabeli népszámláláson a lakosság 74%-a német ajkú volt, és csak 9% beszélt magyarul. Burgenland létrejötte három és fél éves folyamat volt. Születésnapja sincs, konkrét dátumhoz nem köthető a megalakulása. Itt 1919 és 2023 között sok változás történt, eredetileg az osztrákok Nagycenket is akarták, másrészt Szentpéterfának sikerült visszakerülnie hazánkhoz.
Emlékek a múltból
Woki Zoltán a jubileumi évben felkereste a burgenlandi magyar megemlékezéseket, és a kiadványa első részében ezekről számol be. A güssingi kiállításon, amely 1848- tól 1921-ig tekintette át közös történelmünket, megemlékeztek például az osztrákok az aradi vértanúkról, Körmend vasúti csomópontjának fontos szerepéről, hiszen a két település között 1899- ben létesült vasútvonal. Jennersdorfban felelevenítették IV. Károly király hajdani odaérkezésének megünneplését. Szalónak várában megtekinthető volt a paprikás csirke receptje, és fotók hangsúlyozták a Páneurópai Piknik jelentőségét. Az iskolák is tartottak megemlékezéseket, így 183 oktatási intézmény tizenkétezer tanulója vett részt változatos programokon. Közülük többen is megtanulták a csárdást, sütöttek lángost, készítettek somlói galuskát. A rendezvények felsorolását követően a második rész Burgenland 1000 éves magyar emlékeit veszi számba, és a várak történetét is ismerteti. Woki Zoltán többször is dicsérte előadása során az osztrákok hozzáállását a történelmi eseményekhez, hiszen egyetlen környező országban sem lenne még ma sem hasonló tárgyilagos viszonyulás a történtekhez. Erre jó példa, hogy a könyv borítójára egy olyan egykori határtábla fotója került, ami 80 évig a föld alatt pihent, de szomszédaink rendbe tették és kiállították. A rendezvény a Csaba József Honismereti Egyesület közgyűlésével fejeződött be.
CST
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó
Woki Zoltán könyvét a körmendi könyvtárban mutatta be
Woki Zoltán tartott előadást „Az 1000 éves Őrvidék magyar emlékei a 100 éves Burgenlandban” című könyve kapcsán nemrég a Faludi Ferenc Városi Könyvtár hírlapolvasójában. A könyvismertető a Csaba József Honismereti Egyesület közgyűlése előtt hangzott el.
Woki Zoltán volt a vendég
Az est előadóját, Woki Zoltánt a rendezvény elején Mecsériné Doktor Rozália, a Csaba József Honismereti egyesület titkára és Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó vezetője köszöntötte. Woki Zoltán a könyv szerzőjeként elmondta, hogy ezt a kiadványt „Az utolsó magyar király Vas vármegyében” című könyve folytatásának szánta, már 32 éve kutatja az Őrvidék történelmét. Az Őrvidéket 1921-ben csatolták el, az osztrákok 2021-ben meg is ünnepelték a 100 éves Burgenlandot, miközben mi, magyarok megemlékeztünk róla, és nagyon lényeges különbség a két szó között.
A könyv történelmi bevezetővel kezdődik, a honfoglaló magyarok ezen a vidéken is gyepürendszert építettek ki, ezzel védték az országot, és ezért épültek itt később a várak. Az 1910-es évekre úgy megváltozott az itt élő népcsoportok létszáma, hogy a korabeli népszámláláson a lakosság 74%-a német ajkú volt, és csak 9% beszélt magyarul. Burgenland létrejötte három és fél éves folyamat volt. Születésnapja sincs, konkrét dátumhoz nem köthető a megalakulása. Itt 1919 és 2023 között sok változás történt, eredetileg az osztrákok Nagycenket is akarták, másrészt Szentpéterfának sikerült visszakerülnie hazánkhoz.
A könyv borítóján lévő határtábla évtizedekig a föld alatt volt
Emlékek a múltból
Woki Zoltán a jubileumi évben felkereste a burgenlandi magyar megemlékezéseket, és a kiadványa első részében ezekről számol be. A güssingi kiállításon, amely 1848- tól 1921-ig tekintette át közös történelmünket, megemlékeztek például az osztrákok az aradi vértanúkról, Körmend vasúti csomópontjának fontos szerepéről, hiszen a két település között 1899- ben létesült vasútvonal. Jennersdorfban felelevenítették IV. Károly király hajdani odaérkezésének megünneplését. Szalónak várában megtekinthető volt a paprikás csirke receptje, és fotók hangsúlyozták a Páneurópai Piknik jelentőségét. Az iskolák is tartottak megemlékezéseket, így 183 oktatási intézmény tizenkétezer tanulója vett részt változatos programokon. Közülük többen is megtanulták a csárdást, sütöttek lángost, készítettek somlói galuskát. A rendezvények felsorolását követően a második rész Burgenland 1000 éves magyar emlékeit veszi számba, és a várak történetét is ismerteti. Woki Zoltán többször is dicsérte előadása során az osztrákok hozzáállását a történelmi eseményekhez, hiszen egyetlen környező országban sem lenne még ma sem hasonló tárgyilagos viszonyulás a történtekhez. Erre jó példa, hogy a könyv borítójára egy olyan egykori határtábla fotója került, ami 80 évig a föld alatt pihent, de szomszédaink rendbe tették és kiállították. A rendezvény a Csaba József Honismereti Egyesület közgyűlésével fejeződött be.
CST
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó
ÖNKORMÁNYZAT
