Hírek, aktuális / A doni hősökre emlékeztek Körmenden

Körmend Város Önkormányzata, a Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár január 12-én a Doni áttörés 80. évfordulója alkalmából városi megemlékezést tartott a Hősök terén.

Mezei Mária - Mondd, hol van a sok virág című dalával kezdődött a megemlékezés, mely elcsendesítette a megjelenteket. Ezt követően Móricz Péter, a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum intézményegység vezetője állt az emlékmű árnyékába, hogy elmondja beszédét. A történész felelevenítette a 80 évvel ezelőtt történt eseményeket és azok előzményeit. 1943. január 12-én a II. világháború keleti frontján, a Don kanyar tájain harcolt és semmisült meg történelmünk sokat idézett hadserege, a magyar királyi 2. honvéd hadsereg.
Előzmény
Magyarország II. világháborús szereplésének vizsgálatát az I. világháború lezárásánál kell keresni – kezdte az intézményegység vezetője. A Trianoni békediktátum a történelmi Magyarországot területének kétharmadától, magyar nemzetiségű lakosságának egyharmadától fosztotta meg. Ezenkívül katonai, gazdasági és politikai kötöttségek korlátozták az ország szuverenitását, mozgásterét. A magyar cél a békediktátum revíziója volt, amelyet az egész társadalom szinte egyöntetűleg támogatott. A revizióról azonban a környező országok és a békecsináló nyugatiak nem akartak hallani, így az 1930-as évek közepére úgy látták, hogy Magyarország céljai eléréséhez csak a hitleri Németországtól és a fasiszta Olaszországtól remélhet támogatást. Ennek köszönhetően több területet sikerült visszaszerezni.

Magyar szerepvállalás
1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót és a támadáshoz csatlakoztak a Németországgal baráti kapcsolatot ápoló országok. A magyar politikai elit szívesen kívül maradt volna a háborún, míg a katonai vezetés jelentős része a támadáshoz történő csatlakozást szorgalmazta. Magyarország végül június 27-én üzent hadat a Szovjetuniónak. A döntést a Kassai bombatámadás befolyásolta. Az emberek tudták, hogy a Szovjetunió elleni háborúhoz közvetlen magyar érdek nem fűződik – emelte ki a történész, majd azzal folytatta, hogy a német támadás elakadt 1941. végén Moszkvánál és ekkor nyújtotta be a számlát Németország a területi visszacsatolásokért hazánknak.

Doni áttörés
A német nyomás hatására 1942. tavaszán a magyar vezetés kénytelen volt felállítani és a keleti frontra küldeni a 2. magyar hadsereget, amelynek felszereltsége gyenge volt. Nagy veszteségeket szenvedtek ez időtájt a Don partján. A magyar vezetés 1942. decemberében nem vonhatta vissza csapatait. Így a számottevő páncélelhárító fegyverzettel és harckocsival nem rendelkező, vontató eszköz hiányában mozgásképtelen tüzérségű magyar hadsereg nem tudott sokáig ellenállni az 1943. január 12-én megindított, a támadás súlypontjában túlerőben levő Szovjet csapatok offenzívájának – hangzott el. Tehát egy nagy erejű támadás érte a Don-kanyarban védelmi állásokat elfoglalt, közel 200 ezer fős egységet.

Körmendi zászlóalj
1942. elején a 2. magyar hadsereg felállításakor a Körmenden állomásozó katonaság a III., úgynevezett szombathelyi hadtesten belül a 7. könnyű hadosztály 35. gyalogezredének 2. zászlóaljaként nyert besorolást – részletezte a történész. A körmendi zászlóalj 30 tisztből és 964 főnyi legénységből állt, akik 1942. április 28-án indultak ki a hadműveleti területre. Az 1943. január 12-ei -35 fokos hidegben megindított orosz támadás éppen a körmendi zászlóaljat söpörte el elsőként. A zászlóalj maradéka 1943. májusában érkezett Magyarországra és Szombathelyen került vesztegzár alá.

Rengeteg áldozat
A hadsereg tragikus sorsa is felgyorsította a háborúból történő kiválás érdekében tett magyar lépéseket. Ekkor vált egyértelművé, hogy a háborút Németország nem nyerheti meg, ekkor kellett tudomásul venni, hogy Magyarország részvétele csak az áldozatok számát növelheti, anélkül, hogy bármit is változtatna a végkifejleten. Hozzávetőlegesen a Don kanyarnál 120 ezer főre tehető azoknak a honvédeknek és munkaszolgálatosoknak a száma, akik hősi halált haltak, fogságba estek, illetve megsebesültek. Rájuk emlékezünk – zárta gondolatait Móricz Péter, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a doni áttörésről meglepően kevés körmendi megemlékezés maradt fenn, így aki tud ilyenről az juttassa el a körmendi múzeumba. Ugyancsak várják a Körmendről a Donhoz vonult 2. magyar hadseregben szolgált személyek adatait is. A megemlékezést a Körmendi Kastélyszínház Társulat elnöke, Vörös Attila szavalata zárta, aki a Milley Tóth Ferenc Don-kanyar című versét adta elő.

>>>További képek a képgalériában<<<


SZD
Fotó: Jámbori Tamás