Hírek, aktuális / 190 évvel ezelőtt halt meg Kresznerics Ferenc

Előadás a tudós pap és kiváló nyelvész tevékenységének jelentőségéről
 
Kresznerics Ferenc életútjáról, tudományos tevékenysége jelentőségéről tartott előadást dr. Vörös Ottó nyelvész a Várostörténeti Akadémia legutóbbi előadásán a Faludi Ferenc Könyvtár olvasótermében. Kresznerics Ferenc 1766. február 25-én született Iváncon, ahol ma az iskola falán elhelyezett kőtábla őrzi emlékét. Az apja, Kresznerics Ádám (1738–1808) Körmenden született, Iváncon volt tanító és jegyző. Édesanyja, Lóránth Krisztina Jákon született, és 1809-ben halt meg Taródfán, férjével együtt valahol ott található a sírjuk. Kresznerics Ferenc iskoláit Szombathelyen, Sopronban és Pozsonyban végezte, 1790-ben szentelték pappá. Első szentmiséjét Szentgotthárdon tartotta, de szolgált még Szombathelyen, Nádasdon, Salomváron, Apátiban, Iváncon és Zalaegerszegen. 1795-ben Szombathelyre került, ugyanis az 1700-as évek végén alapította meg Mária Terézia a szombathelyi püspökséget, amelynek első püspöke Szily János volt, és Kresznerics az itteni líceumban kezdett tanítani matematikát és filozófiát, de a tanítás mellett tudományos kutatással is foglalkozott. A püspökség meglétének feltétele volt, hogy legyen egy felsőfokú iskolája, és a szombathelyi líceumban ráadásul Kresznericsen kívül sok olyan tanár tanított, akiket ma is a magyar tudománytörténet élvonalában tartanak nyilván.

A számok és a filozófia tudósa
Kresznerics egyik tanítványa Széchenyi István volt, akinek az apjának, Széchényi Ferencnek a pap tanár több levelet is írt a diák tanulmányi előmeneteléről. Kresznerics nem tanult nyelvésznek, hiszen tanulmányait matematikából és filozófiából végezte. A matematikát egyébként a komoly filozófusok soha nem tartották természettudománynak, hanem filozófiai tudomány volt az ókortól kezdődően egészen a 19. század végéig. Akkortól gondolják csak úgy, hogy a matematikát a fizikával kell összekapcsolni, korábban a matematika tudománya a számok filozófiáját jelentette. Valószínű, hogy Széchenyi István később hasznát vette a Kresznericstől tanult matematikai ismereteknek, hiszen megmutatkozik gazdasági tevékenységében, hogy értett a számokhoz, a technikához. Kresznerics líceumi tanárként megszerezte a doktori címet filozófiából. 1812-ig volt a líceum tanára, a püspöke valamiért neheztelt rá, és ő megkeseredett emberként kérte plébánosi áthelyezését, amelynek következtében Ságra, azaz a mai Alsóságra, a mai Celldömölk egyik városrészére került. A papi teendői mellett jutott ideje a kutatásra, tudományos munkára is. Azért fogott a szótárkészítésbe, mert a felvilágosodás idején a fejlődés következtében rengeteg új fogalom jelent meg, amelyeket ki kellett fejezni, pontosan leírni, hogy aztán a tudomány és a technika dolgozhasson ezekkel. Feltalálták például a gőzgépet, a szövést, fonást felváltotta a textilipar. A magyar nyelvújítás korában, 1772-től kezdődően 1882-ig két meghatározó irányzat határozta meg a folyamatokat. A neológusok többek között Kazinczy Ferenc vezetésével szócsíntannal, vagyis új szavak megalkotásával foglalkoztak, míg ellenfeleik, az ortológusok a már meglévő szavakat gyűjtötték össze. Kresznerics is közéjük tartozott, akár Kölcsey, Vörösmarty vagy épp Faludi Ferenc is.

Mestermű született
Két évtizedes gyűjtés után 1808- ban kezdte el rendezni gyökérrendű szótárának anyagát. Ez a munka vezetett fő művének, „A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal” című szótárának megírásához, amelyben mintegy 80 000 szó szerepel az 50 oldalas bevezetést követően. A gyökön a szavak elejét értették, a deákozaton pedig a ragokat, hiszen toldalékok ragasztódtak a szavakhoz. A sági plébánost a frazeológia, vagyis az állandósult szókapcsolatok, mint például a szólások és közmondások is érdekelték. Tanítványait is folyamatos gyűjtőmunkára ösztönözte, de például ő is úgy ment a piacra, hogy volt nála íróeszköz, hogy a számára addig ismeretlen szavakat papírra vethesse. Munkamódszere egyik erőssége volt a pontos adatolás. A  Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság adta ki a szótárt 1831- ben, egy évvel a tudós halála előtt, egy példány egyébként a körmendi könyvtárban is megtalálható az első kiadásból. 1832-ben halt meg, sírja az alsósági temetőben kereshető fel, már akkor frekventált helyre temették. Vas megyében emlékét intézménynevek, emléktáblák, szobrok őrzik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007-ben a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

CST
Körmendi Híradó
fotó: Jámbori Tamás