sortáv

Sólyom Miklós: Szabadság tér rekonstrukció Körmend

droszler | 2010. december 20 19:34:48 | körmendi hírek |
Szabadság tér rekonstrukció
Körmend

Építtetõ: Körmend Város Önkormányzata
képviseli: Bebes István polgármester

Projekt címe: Körmend belvárosának komplex funkcióbõvítõ megújítása
Pályázati felhívás: NYDOP-3.1.1/A-2008 „Városközpontok funkcióbõvítõ megújítása a nem megyei jogú városokban”
Pályázati azonosító: NYDOP-3.1.1/A-2f-2009-0013
Projekt megvalósítás idõszaka: 2010. 04. 22. – 2012. 04. 21.
Projekt összköltsége : 868.322.445 Ft
Támogatás összege : 562.680.000 Ft
Támogatás intenzitás: 64,800813%
Projekt megvalósulás helyszíne: 9900 Körmend, Szabadság tér, Szabadság tér 11-12. épülete, Polgármesteri Hivatal épülete


Tervezés: Arhitext Savaria Kft, Sólyom és Társa Kft.
Építész: Sólyom Miklós (Sólyom és Társa Kft.)
Gáspár Zsuzsanna (Mairea Kft.)
Építész munkatársak: Szilágyi Balázs számítógépes feldolgozás
Horváth Attila számítógépes feldolgozás
Balogh László költségvetés
Statika: Lõrincz Csaba (Lõrincz és Társa Bt.)
Kertészet: Dr. Józsa Miklósné
Közlekedéstervezés: Tóth János (Linakron Mérnöki Kft.)
Közmûtervezés: Ferencz Attila (Linakron mérnöki Kft.)
Térvilágítás: Koós János (Villkász Kft.)

Mûszaki ellenõrzés: Westber Kft., Gyõr-Szombathely
Börzsei Csaba és Lencse Zoltán

Projektmenedzsment: Scardobona Consulting Kft.; Sopron
Komornoki Mihály és Tóth Zoltán.
Önkormányzat részérõl mûszaki projektmenedzser: Forró Szilvia
pénzügyi projektmenedzser: Csoknyai Éva

Kivitelezés: Generálkivitelezõ: Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. Zalaegerszeg
Vezérigazgató: Peresztegi Imre
Projektfõmérnök: Paksa Csaba
Projektvezetõ: Ihász László
Építésvezetõ: Sándorfi Imre
Fõbb alvállalkozók és beszállítók: Villkász Kft., Jones Stone Kft., BIT-ÉP Bt.
Stone Group Kft. ,A Beton-Viacolor Térkõ Zrt. , Apró Attila szobrász, restaurátor, Palásti és Társa Kft., FÉMDÍSZMÛ Kft. UB. Kft. Felényi Péter képzõmûvész, restaurátor, Prenor Kft., Castrum sec Kft. Rózsa Richard reklámgrafika.


Az alábbi tájékoztató Sólyom Miklós tervezõ tollából ered, témáját tekintve, a projektbõl az általa tervezett, és ezidáig elkészült projektelemekrõl szól, teljes körû szakmai beszámoló. A 2011-ben felújítandó Polgármesteri Hivatal épületérõl, és a modern nyilvános illemhely építésérõl a késõbbiekben adunk tájékoztatást.



Sólyom Miklós:

Az eddigi publikálás hiányosságát is korrigálandó, fontosnak tartom Gáspár Zsuzsanna építész bemutatását, amelyhez az általa társszerzõként a Halász testvérekrõl 2002-ben megjelent monográfiához készült un. szerzõi életrajzot használom fel.

„ Gáspár Zsuzsanna építészeti tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetemen kezdte meg. Az elsõ két év után (1988-ban) beiratkozott a bostoni Massachusetts Institute of Technology építészkarára -itt szerezte meg diplomáját és doktori címét is. Az építészet mellett üzemgazdaságtant, matematikát és nyelveket hallgatott. 1993-ban belépett a bostoni Good, Clancy and Associates (GCA) építészeti céghez, ahol három év után üzlettárssá lépett elõ, és több különbözõ jelentõs építészeti beruházás – járásbíróság épületek, lakótömbök, diákközpontok – tervezésének irányítását végezte. Kiemelt érdeklõdési területe a teljesen integrált tervezés, azon belül is a modern technológiák alkalmazása és a tájépítészet.
Az Amerikai Építész Szövetség tagja.

Korábbi tanárával, Halász Imrével együtt dolgozott annak „Invisible Controls, Open Systems” címû, kiadásra elõkészített geometriai tanulmányán, majd a MIT egyik norvég kutatójával, Turid Horgennel közösen megírta az „ Excellence by Design” címû könyvet, 1999.
Gáspár Zsuzsanna az Egyesült Államokon kívül több országban (Magyarországon, Olaszországban) is tervezett, és sokat utazott (többek között járt Indiában, Marokkóban, Spanyolországban és Olaszországban is). Kedveli a rugalmasságot – jelenleg az internet, a telefax és egyéb eszközök segítségével a GCA cégnél dolgozik, így alkalma van feltárni az építészeti távolsági együttmûködésben rejlõ lehetõségeket – és annak korlátait.”

A távolsági együttmûködésben rejlõ lehetõségek és korlátok ügyében a körmendi Fõ tér tervezése is példa.
A körmendi Fõ tér sikeres pályázata után Zsuzsától az alábbi levelet kaptam:
„ Köszönöm a lehetõséget, hogy Önnel együtt dolgozhattam a Körmend pályázaton.”
Ritkaság együttmûködés esetén ilyen megnyilvánulás, ezért nagyon jól esett, de
azóta is úgy gondolom, hogy a levelet nekem kellett volna megírnom.
Egy nagyon felkészült, nagy tudású, tehetséges, kitûnõ építésszel és kitûnõ emberrel dolgozhattam együtt, akitõl, bár nálam sokkal fiatalabb, nagyon sokat tanulhattam.
Az életrajzban szereplõ információk valódiságáról együttmûködésünk során volt módom meggyõzõdni.
Hatalmas, zavarba ejtõ elméleti tudás és rugalmasság. A „dadogva” elõadott, a helyi adottságok ismeretében talán nem megalapozatlan ötleteimmel pillanatok alatt azonosult, az új gondolat megismerését kihívásnak tekintette. Zsuzsát megismerve nemcsak a kettõnk, hanem a magyar és az amerikai építészoktatás közötti különbséggel kellett szembesülnöm. Megrázó élmény volt. Fenti nem szokványos ismertetés azt is hívatott bizonyítani, hogy az építészet terén az eredményes szakmamûveléshez sokféle képesség, ismeret, tudás viselkedésmód szükséges. Ez egy emberben nehezen képzelhetõ el. Nem új a felismerés, hogy az építészet team munka. Az eredmény azt látszik igazolni, hogy adott esetben az így történt.

A feladat, kiíró által megfogalmazott alapgondolata a VIZUÁLIS, SZELLEMI és FIZIKAI kapcsolat léthozásának igénye volt.
Bár a kiírás nem részletezte, de értelemszerû, hogy a fenti kapcsolatrendszert az Óváros, a Tér (Szabadság, de inkább Fõ tér), a kastély együttes valamint a kastély hatalmas parkja között kell létrehozni.
A fizikai kapcsolaton, az építészet nyelvén, mi az akadálytalan és biztonságos gyalogosközlekedést értjük. Ennek az adott helyen, azaz a téren a volt városháza elõtti gépkocsiút, valamint a tér keleti oldalán áthaladó országos közút az akadálya.
A vizuális kapcsolat akadályát szintén a téren az eredeti funkciótól idegen túlburjánzott növényzet jelentette.
A szellemi kapcsolatot meg kellett teremteni.
Amíg a kastélyt a fõúri család a falut-városkát a pórnép lakta, szellemi kapcsolatról ne lehetett beszélni. Inkább az kontraszt, az elzárkózás, elkülönülés volt a meghatározó. A feladatnak építészeti szempontból ez a legérdekesebb és legnehezebb része.

Valójában egyszerre kell, kísérletet kell tenni az eredetihez közeli állapot rekonstruálására és a sohasem volt szellemi kapcsolat megteremtésére.

Milyen lehetett az eredeti állapot? A ránk maradt fényképanyag az 1880-as végi állapotra képes „emlékezni”, amikor a terület vásártérként funkcionált. Üres volt. A Mária szobor még nem a jelenlegi helyén állt, hanem a tér északkeleti sarkán, a Kossuth szobor pedig a un. színházépület elõtt. Mindkét elem a tér keleti oldalán helyezkedett el, annak közepe teljesen szabad maradt a vásár, mint alapvetõ kereskedelmi funkció céljára. Az állatvásároknak értelemszerûen hatalmas helyigénye volt. A késõbbi fotók már olyan állapotot is bemutatnak, amikor a szobrok a jelenlegi helyükön vannak. Nyilván a kereskedelem fejlõdésével az állatvásárok jelentõsége csökkent, sõt a funkció kiszorult a központból.
Elõdeink nagyon jó érzékkel helyezték át a hangsúlyos térszervezõ elemeket.

A térfalak geometriájának tanulmányozása teljes mértékben igazolta a Mária szobor új helyét.
A tér kelet-nyugati tengelye nem azonos a kastély együttes tengelyével (attól mintegy 17 fokkal eltér). Az északi és déli térfalak sem párhuzamosak, közbezárt kb. 5 fokos szögük jelentõsen befolyásolja a tér perspektíváját: nyugat felõl nézve a tér rövidebbnek, kelet felõl nézve hosszabbnak tûnik.

A régi városháza és a Mûvelõdési ház (kastély nyugati tömege), közötti távolság, valamint az erre merõleges méret, az aranymetszés arányaihoz igazodnak. A fentiek alapján kiszerkesztett téglalap hosszanti tengelyére esik a Mária szobor. De gondos és szerencsés pozicionálását igazolja, az un. lábas ház (régi városháza) utcafronti méretére az aranymetszés arányai szerint szerkesztett négyzet átlónak metszéspontjába esõ elhelyezése is.
A Kossuth szobor korrekt elhelyezését igazolja, hogy a Mária szobor körül húzható, a térfalakat érintõ kör szélén, a Batthyány utca, a Templom és a Mikes utca tengelyében helyezkedik el.

Az eredeti állapot hozzánk idõben közel esõ szakaszában a térfalak és a szobrok jelenlegi állapotukat és helyüket mutatták, a tér pedig üres volt, hagyta érvényesülni a térfalakat.
Ebben drasztikus változást az ötvenes évek hozott, amikor jó szándékúan teleültették a teret fákkal, megszüntetve a térfalak együttes látványának élvezhetõségét, a tér valódi szépségének érvényesülését. Ez olyannyira sikerült, hogy volt módom beszélni körmendi emberrel, aki Fõ térként a Vida utcát jelölte meg, de tér helyén csak valami parkról tudott.
Alapvetõ építészi reflex a növényzet kiiktatása, ami sok esetben helyes és bizonyos mértékig mindig indokolt. Ezt az adott esetben több tényezõ befolyásolja. A szilárd burkolat esetében nyáron a hasonló már elkészült tereken a hõmérséklet akár 3-4 fokkal is emelkedett.
A már hatvan éve meg lévõ növényzet az ott élõ emberek számára az életük részévé vált, ragaszkodnak hozzá. A feladat így összetettebb, de lehetõség is. A fák számát a térfalak kiszabadítása érdekében csökkenteni kellett, ugyanakkor a fák alatti átlátások a felette lévõ és megmaradó lombsátor miatt differenciált, gazdagabb térszervezést tesz lehetõvé. Ezt az úgynevezett zöldépítészet fogalmával határoztuk meg. A horizontális vizuális kapcsolat az Óváros a tér és a kastély, valamint a tér építészetileg igényes térfalai között úgy biztosítható, ha a talajon lévõ növényzet egy méternél nem emelkedik magasabbra és a fák lombjai három méter alá nem lógnak be. Az elvet szerencsére maradéktalanul nem alkalmaztuk, maradtak értékes bokorszerû fák és az ágak is helyenként lejjebb lógnak. A megmaradt értékes növényzet, 90 %-ban örökzöld még egy fontos térszervezõ funkciót is betölt. A Mária szobor köré csoportosul így annak helyét kiemeli, s egyben keretezi.

A zöld, mint biológiai elem két formában van jelen. Egyrészt pázsit, azaz kõvel nem burkolt zöldfelület, valamint az azokból kiálló megmaradó értékes fák. Utóbbiak nézõszinti magasságban zömében csak fatörzsként jelennek meg.
A növényzet gondosan mérlegelt, az városépítészeti koncepcióval összehangolt, annak alárendelt alkalmazásával, több egymásnak látszólag ellentmondó igényt tudtunk kielégíteni.
Egyszerre állítottunk elõ az eredetihez hasonló állapotot és feleltünk meg a mai igényeknek.



Az eredeti állapot visszaállításának további eszközei.

A gyalogos tér.
A tér eredendõen gyalogosforgalmú volt, mivel a gépkocsi megjelenése elõtti jószág vontatta eszközök sebessége azonos volt a gyalogoséval. Feltehetõen a második világháború utáni idõkben vált tömegessé a gépkocsik használata és ennek megfelelõen indult meg tér ötletszerûnek minõsíthetõ úthálózatának kiépítése. Alapvetõ szándékunk, a pályázati kiírással egyezõen a tér gyalogossá tétele volt, azzal, hogy település léptéke nem indokolja a gépkocsik kitiltását a térrõl. Az eredeti állapotnak szellemében megfelelõ a teljes gyalogos forgalom, azzal hogy a legújabb kori használati követelményeknek, nevezetesen a fogyatékkal élõk számára teles használhatóságot biztosító módon alakítottuk ki.
Ez megnyilvánul az akadálymentes közlekedés biztosításában, mindenre kiterjedõ módon, valamint a téren áthaladó gépkocsik sebességének nagyméretû korlátozásában, valamint a gépkocsival használható felületek fizikai, de a gyalogosokat nem korlátozó lehatárolásával.

A látható térfalak.
A fák megritkításán túl a térfalak kiszabadításának eszköze a gyalogos sávok oly mértékû elhúzása, az épületektõl, illetve kiszélesítése, hogy a gyalogos sétáló számára nemcsak a túloldali térfalra legyen kellõ rálátása, hanem arra is, amelyik oldalon tartózkodik. Ezt összekapcsoltuk a téren átvezetõ két gépjármûforgalmi út vonalvezetésével is.

A Kölcsey utcát egyenesen vezetjük ki a térre, optimális feltárulást biztosítva a kastély épületegyüttesének, valamint kellõ levegõt biztosítva a gazdatiszti ház markáns architektúrájú, a teret északi oldalról egyedül uraló, déli tájolású homlokzatának.

A Mikes utcát, mivel csak egyirányú forgalom lebonyolítására alkalmas nem közvetlenül visszük ki a térre, ahogy a pályázatban szerettük volna, hanem a Széchenyi utcának a térre beforduló forgalmi sávjába köt bele. A kialakuló széles gyalogos sáv, a kétoldali parkolóval létrehozott, út, és a parkoló északi oldalán Mikes utca északi járdájának a Kossuth szoborra vezetõ meghosszabbítása együtt az eredeti tágasság érzését idézi.

A Vida József utca meghosszabbításában a téren áthaladó gyalogos sétány kiszélesedése kiszabadítja, és jól láthatóvá teszi a nyugati térfalat.


Végül a tér keleti részérõl valójában eddig is jól látható volt kastélyépület, bár néhány csenevész gyümölcsfa zavarólag hatott, most már a tér nyugati részérõl is jóval nagyobb mértékben feltárul, mint eddig. Igazából a kastélyépület eltakarása volt a legnagyobb veszteség, amit most nagy értékben tudunk orvosolni. A régi fotókon látható amint a kastély értékes architektúrája uralja teret, ami által az magasabb minõség részévé válik. Jelen átépítés hatására már érezhetõ az egész téren a magas színvonalú barokk építészet jelenléte.


Fizikai kapcsolat a tér és kastély között.
Az az út, amely a kastély által uralt térrészt és az un. teret elválasztja, a XIX. Század közepe óta létezik, de a mai, megemelt, négysávos, országos közút formájában feltehetõen csak 50-60 éve. Az itt zajló forgalom elválasztja a teret a kastélytól, amit még fokoz az a tény, hogy az útpálya a kiemelés miatt 1 méterrel magasabb, mint a tõle 8-10 méterre lévõ kastélyépület földszinti padlószintje. Ez nemcsak méltatlan a kitûnõ mûemlékhez, hanem bizonyos távolságból az út el is takarja az épület alsó részét.
Pályázatunk alapelve az út, és az átmenõ forgalom megszüntetése volt, amelynek feltételei adottak a 8-as és 86-os fõutak által már meglévõ elkerülõ út formájában.
A Batthyány út országos közúthálózat szerepét ma már semmi nem indokolja, hisz funkciójában nem bekötõ út szerepe van, hanem átmenõ forgalmat vezeti le.
Ezt támasztja alá a 2002-ben készített közlekedési vizsgálat és annak forgalomszámlálási munkarésze. A helyismerettel rendelkezõk egyszerûen úthossz csökkentési céllal választják Zalaegerszeg és Szentgotthárd viszonylatában.

Az építészeti, városképi szempontokon túl a Batthyány utca átmenõ forgalmának megszüntetésével, a bekötõ út országos közúthálózatba való visszaminõsítésével helyi önkormányzati úttá a következõ problémákra sikerülne megoldást találni.
- Eddig adminisztratív eszközökkel sem sikerült meggátolni az átmenõ teherforgalmat, amely súlyosan rongálja a Rába hidat
- A Hegyaljai utcai védett fasor miatt útszélesítésre nincs mód, a keskeny (6 m széles) burkolat, padkában lévõ fák önmagukban balesetveszélyt jelentenek a közúti forgalom számára.

A Batthyány utca átmenõ forgalom elõl történõ lezárása szükséges és értelemszerûen módosítaná a jelenlegi tömegközlekedési járatok útvonalát.

Mindezek az adatok és megfontolások világosan mutatják, hogy a Fõ téren átmenõ forgalom megszüntetése városszerkezeti okokból szükséges, forgalomtechnikai szempontból megengedhetõ, a történelmi városközpont megõrzése és revitalizálása szempontjából elõnyös és indokolt.
A fentiek szellemében létrejött pályamunkánk a teret és az egységes térburkolatot keleti irányba egészen a vár, azaz a kastély faláig vitte, északon a valaha volt városfal vonaláig, míg délen a jelenlegi fõbejáratig. Gyakorlatilag körülölelte a kastélyt, grafikailag is kifejezve a tér egységét. Anyagi lehetõségek hiánya miatt az átmenõ úttól keletre esõ rész egyelõre nem valósul meg. Ezért a jelenlegi építési szakaszt elsõ ütemnek nevezzük, s a kiviteli tervnél minden szempontból azzal számoltunk, hogy folytatása következik.
Ennek konkrét látható jele a nézõtér helyének kihagyása.


A nézõtér és a színpad, mint a szellemi kapcsolat legfontosabb eleme.
Elképzelésünk szerint a vár és a kastély természetes, kivilágított díszlet, míg a jelenlegi tér és az út egy részén kialakítandó nézõtér, valamint az út egy részén és a kastélyépület elõtti területen a színpad helyezkedne el. A jelenlegi út elbontása tenné lehetõvé a megfelelõ lejtésviszonyok kialakítását. A szellemi kapcsolatot biztosító elem megvalósításának tárgyi mûszaki feltételét az elsõ ütem kialakításnál biztosítjuk.
A szellemi kapcsolatot, nemcsak a szabadtéri színház lehetõsége adja.
Az anyaghasználatában is nagyvonalú tér, még részleges megvalósításban is méltó ellenpontja a Várkastély együttesének. A kastély a tér minden pontjáról látható domináns elem.


A tér megfelelése a mai igényeknek, alkalmazott elvek és elemek.
Alapelv a tér teljes akadálymentes gyalogos közlekedése, amelyet a burkolati szintnek a bejáratokhoz való kapcsolódásával oldottunk meg. Ez a különbözõ magasságban lévõ bejáratok miatt, értelemszerûen a felület bizonyos mértékû hullámzását jelenti. A tér felületén minden irányban lépcsõ nélkül lehet megközelíteni a hivatalokat, üzleteket. Ebbõl csak a Széchenyi utca néhány üzlete jelent kivételt, ahol a szint megemelése nem volt megvalósítható. Itt a burkolatépítés során az alap nélküli leszakadt lépcsõk, valamint a közelükben lévõ, de az építési elõírásoknak nem megfelelõ építmények helyett kényelmes, elõírás szerinti lépcsõket terveztünk egységes megjelenéssel.

Gránit kõburkolat.
A térrekonstrukció építészeti mondanivalóját hordozó központi terület, amely az eredeti és reményünk szerint megvalósuló teljes kiépítés esetén összekapcsolja a nyugat és a keleti térfalat. Jelenlegi elsõ ütemben a nyugati térfaltól (volt városháza) a Batthyányi utcáig tart. Az igényes vulkanikus kõburkolat három oldalról szegélyezi a megmaradó és tervezett zöldfelületet, kapcsolódik a lábas házhoz, kifejezi a tér jelenlegi nyugati oldalának szellemi kapcsolatát a kastélyépülettel, a Kossuth szobrot is integrálja a tér díszburkolatú területébe.

A kastély színházi tömegére, mint szimmetriatengelyre szerkesztett íves burkolat, amely a jövendõ, síkból kiemelkedõ nézõtér háttere, valamint a jelenlegi zöldfelület, a jövendõ nézõtér két oldalán kialakított térburkolat formai megjelenése nagyon markánsan hangsúlyozza a „bizonyos” szellemi kapcsolatot. Összetett, az adottságokhoz érzékenyen idomuló kontúrjával, sokfajta elemével, fektetési rajzával bonyolult homlokzat.
Kõben megfogalmazott szimfónia.

Az anyag betervezését, alkalmazását nagyon sok harc elõzte meg. A várható költség miatt állandóan fennállt az elhagyás veszélye, amit különbözõ megoldásokkal próbáltunk ellensúlyozni. Az anyag sikeres megtartása után a kivitelezõnek is voltak kemény és fájdalmas észrevételei, melyeket szintén sikerült kivédeni, majd a fektetés kérdésében forrtak fel az indulatok. A megszokottól eltérõ megoldások érthetõ módon mindig konfliktusokkal járnak.

A kövek európai szabvány szerinti megengedett méreteltéréseit a kínai gyártók nem alkalmazták, „szerencsére nem ismerik, hogy pontatlanul is lehet dolgozni.”. Tanulhatunk tõlük. Lásd az olimpia épületeit: vizes kocka, madárfészek.
Külön érdekesség volt a közel 200 kg-os elemek lerakása, elhelyezése. Ezt is kifogások sora kísérte. Terveztem egy speciális lerakó kalodát, amivel a fúga méretét is meg tudtam határozni. Végül nem kellett ezt alkalmazni. Létezik olyan szerkezet, kivitelezõ is utólag találta meg, amelyik vákumos megoldással, tapadókoronggal ragadta meg a követ. A modern technika így teszi lehetõvé a természetes anyagok eddig nem ismert alkalmazását.
A kínai gránit minta alapján megismert pirosas színéhez való alkalmazkodás lehetõvé tette többi anyaggal (ukrán gránit, Láva Antik kõ, taktilis sáv) való összhangot.


Kiselemes burkolat.
A pénzügyi keret szorításában az eredetileg Semmelrock Antik kövek helyett a nála jóval olcsóbb, de nagyon hasonló színeket tartalmazó „A” beton gyártmánycsaládot alkalmaztuk, mely döntést az alapozta meg szakmailag, hogy a kínai gránitban kilenc méterenként alkalmazandó egy méter széles osztósáv ne csak színében és méretében, hanem felületében is térjen el.

Az „A” beton Antik elemei rusztikusak, ami ellenpontja a lángkezelés ellenére sima felületû
gránitlapnak. A tervezõi elképzelést a valóság visszaigazolta.
A szürke és láva színt az épületek melletti gyalogoszónában, illetve a gépkocsiforgalom alatt alkalmaztuk. A 15x18 cm-es kövek (végigmenõ fúgák) jellemzõ fektetési iránya kelet –nyugati, ami érdekes, néha megkerülhetetlenül bonyolult, de a kiselemes burkolatnál elfogadott összemetszõdéseket hoz létre.

A tér közepén lévõ zöldben a Mária szobor körüli sétányoknál az esetleges összemetszõdéseket nem tartottam megengedhetõnek, ezért a lágy, íves vonalvezetést kihangsúlyozó fektetési rendet terveztem, amely a valóságban bizonyította indokoltságát.
Az átépítésig halványan, nyomokban fellelhetõ volt a szobor körüli járdához észak-dél, valamint kelet-nyugati irányból merõlegesen csatlakozó keskeny út, valamint a város lakói által jól kitaposott ösvény, ami a Vida József utcát és a városházát kötötte össze a Mária szobor érintésével. Ez utóbbit lényegében változatlan nyomvonallal megtartottuk és szintben kissé megemelve, széles sétánnyá építettük. Ennek lendületes vonalvezetése szellemében oldottuk meg a Mikes utca gyalogosforgalmának bevezetését a szoborhoz, a két járófelület egyesülve, vezet ki az elképzelt szabadtéri nézõtér mögötti tágas térre szemben a Mûvelõdési ház (Színház) épülettömegével, annak tengelyébe.
A kiselemes burkolatú zöldfelületen belüli járdarendszer a Mária szobrot kitüntetett helyzetbe hozta. A nyugatról a szobor felé lágy ívben közelítõ járdák építészetileg keretezik, az emlékmûvet, ami a keleti oldalról nagyon jól érvényesül.


Taktilis sáv.
A fogyatékkal élõk (fõként a gyengénlátók) számára kifejlesztett, de valójában mindenki számára hasznos vezetõsáv, amit elõször idegenkedve fogad minden építész, a tér strukturálásának nagyszerû eszköze. Bordás felülete gyengét látók számára kitapintható. Az elnevezés visszavezethetõ az angol „tuch” szóra jelentése érint. Van bel-, és kültéri változata is. Mivel hazánkban még nem elterjedt a használata, szûk a választék, de a gyártott és kapható 20x20 cm-es téglavörös színû betonelemek jól beilleszthetõk voltak a koncepcióba. Lényegében a téren való áthaladást, valamint az ott található közintézmények és üzletek megtalálását könnyítettük meg ezzel fogyatékos emberek és mindenki számára, de felhasználtuk arra is, hogy a jövendõ kis üzletek helyére utalást tegyünk.


Bazaltkockák alkalmazása.
A tér gépkocsiforgalma nem különül el a környezõ utcák forgalmától, de jelzésszerûen több módon adjuk tudtára az autósoknak, hogy itt egy gyalogos téren haladnak át.
Megemeltük a téren áthaladó útfelületet, szintjét.
A megemelés egy rövid, jól érzékelhetõ szakaszon zajlik le, un. rázófelület formájában. Ez a bazaltkockás burkolat.
Továbbá közlekedési táblák szabályozzák a sebességet.


Világítás
A téren az áthaladó jármûvek számára kell biztosítani a megfelelõ fényerõt, de közbiztonsági szempontból is szükséges. A világítási eszközök, mint utcabútorok jelennek meg építészeti elemként.
A „fényépítészet” viszont a térfalakat hangsúlyozza. A szép, gazdag ornamentikájú, vagy karakteres épületek kapnak megfelelõ, homlokzatukhoz illeszkedõ, megkomponált világítást.
A homlokzati világítás a térfalak díszletszerû látványát adja. Amíg napsütésnél az egyik oldal mindig árnyékban van, mesterséges fénynél minden oldal egyszerre „napsütött”.
Kiemelt megvilágítást kap két oszlopról a Mária szobor és aranyozott glóriája. Ez új minõségi szintre emeli az eddig nem megfelelõ módon kezelt vallásos ereklyét, de kiemelt megvilágítást kap a Kossuth szobor is.
A megvilágításnak valódi, a tér szerepét nagyságrendileg megemelõ szerepe a kastélynál lesz.
Ez ugyan „még” nem tervezési terület, de a szellemi és vizuális kapcsolat alapvetõ eleme. A kastély a maga összetett tömegével szép és hatásos színházi díszlet.


Vizes helyek
Bár a pályázatban kiírási tétel volt, mi nem éltünk vele, késõbb módosítás útján mégis teljesítettünk. Ez ügyben a mûemléki hatóság bizonytalan és konfliktuskerülõ volt. A velük történt tárgyaláson sajátos helyzetek alakultak ki. Kíváncsi vagyok, mi lenne most az álláspontjuk, mivel az új kormány „hadat üzent” a szökõkutaknak.

A tervezett két „vizes” hely
- Ivókút a városháza elõtt, Sölker márványból. Sölk nevû osztrák falu, tõlünk talán 250 km-re közel a Rába forrásvidékéhez, ez utalás a város folyójának eredetére. A kút különlegessége az eredetileg fehér, de színezet (szennyezett) márvány varázslatosan gazdag és változatos mintázata. A megfelelõ formájú kõ kiválasztásában részt vettem, és így módom volt megismerni a kétezer méter magasan, gyakorlatilag a hegycsúcson mûködõ bányát. Ennek a különleges kõnek sokféle felhasználási módja van, az itt alkalmazott az egyik. Burkolatként történõ felhasználás méltatlan az anyaghoz. Esetünkben a felhasználás módja helyénvaló. Ékszer színvonalú utcabútor. A bányától megvásárolt tömbbõl Apró Attila szobrász varázsolt gyönyörû térplasztikát.
A gazdagon erezett plasztikus márványtömb, nemcsak a tér, hanem az átalakítandó városháza tér felé nyitott, mélyen üvegezett földszinti terének is része.

--Másik „vizes hely” az ukrán gránitból mérnöki szoborként megalkotott spirális szökõkút.
A 2,25 méter magasan elhelyezett esztergályozott forráskõbõl kibuggyanó víz a spirális felületen, 53 méter hosszan, nagyon alacsony, 2-3%-os lejtõn folyik lefelé. A térplasztika látványosság, vizes játszótér és a város fontos dátumait õrzõ emlékhely. Mivel sem én, sem a kivitelezõ még csak hasonlót sem csináltunk, igazi szellemi kaland volt ez mindenki számára. A látszólag egyszerû természetes forma mûszaki megalkotása nagyon kreatív mérnöki gondolkodást követelt.

Mind az 54 kõelem más méretû, s térben különbözõ paraméterek szerint helyezhetõ el, önálló acél zsámolyok alkalmazásával. A plasztika kezdetben üres, majd utólag került kibetonozásra. Felemelõ érzés, amikor egy számomra idegen ember, sikerrel fejti meg számokba és vonalakba kódolt üzeneteimet. A kút kivitelezésén keresztül belepillanthattam az igazi Kõ Míves szakma szépségeibe.
A kövek bonyolult méretének kivágásán túl az építtetõ által megadott feliratok kilenc történelmi esemény és egy idézet elhelyezését is meg kellett oldani. A csiszolt felületû feliratok jól olvashatók a lángkezelt háttér elõtt.
A rendkívül bonyolult munkát Palásti István által vezetett vállalkozás oldotta meg magas szinten.


Mária szobor és öntöttvas kerítésének helyreállítása
Száz évvel ezelõtti állapotában a szobor és kerítése ékszere volt a térnek. Maga a szobor összhatásában nem változott az idõk során, hiszen a puttó már a századforduló idején történt áthelyezéskor eltûnt. A szovjet katonák lövöldözhették le, ahogy a népnyelv tévesen terjesztette. Inkább lehangoló a villamos áram bevezetésekor, sajátos ” mûvészetszemlélet” alapján megcsonkított kerítés. Kikövetkeztethetõ, hogy a gázlámpák helyett az 1920-as években bevezetésre kerülõ elektromos világításhoz nem tartották stílszerûnek a cirádás, aranyozott végû és fejû lándzsákat a kerítésmezõben, egyszerûen letörték. Az öntöttvas kerítést a jelenlegi helyén felállított szoborhoz a bécsi Wagner vasöntõ mûhely készítette az 1880-es évek végén. A kerítés szépen formált sarokoszlopai egyben közvilágítási gázlámpaoszlopok is voltak.
Mai eszközeinkkel visszaállítjuk az öntöttvas kerítés eredetihez hasonló állapotát, és új, hozzá méltó kõ kerítéslábazatot is terveztünk, technikailag jobban megoldva az öntöttvas oszlopok és a kõ kapcsolatát. Annak idején a rövid öntöttvas tüske ólomágyban állt. A kõ késõbb kifagyott alóla. Az ujjá születõ, puttóval kiegészített, laparannyal bevont glóriájú Mária szobor, felújított kerítésével, valóban dísze lesz a térnek.
A fertõrákosi mészkõbõl faragott posztamens és szobor rekonstrukcióját, kiegészítését a közel száz éve hiányzó puttóval, a glória aranyozását 24 karátos laparannyal, mindenki megelégedésére Felényi Péter képzõmûvész végezte.
A kerítés lábazatát, feltehetõen az eredetinél igényesebb formában építjük újjá süttõi mészkõbõl. A kõkerítésen belüli, a kerítéslábazat anyagával azonos kõzúzalék feltöltés ellensúlyozza az elbontott lépcsõk vizuális hiányát.


Gránit padok
A téren, két helyen helyezünk el lángkezelt felületû ukrán gránitból kõ padokat. Mindkettõ elsõsorban térszervezõ funkciót lát el. A spirális szökõkút melletti pad a Vida utca felõl érkezõ gyalogos forgalmat tereli a parkon át, a korábban kitaposott útra, emellett a vele azonos anyagú és felületû kút kiegészítõ kompozíciós eleme. Nagyon diszkréten-- a lángkezelt felületbõl minimálisan kiemelkedik a betûk csiszolt felülete-- a tér építésével kapcsolatos néhány közérdekû információval.
A Bíróság elõtti szintén íves kõpad kijelöli a szecessziós homlokzat saját terét és a padon az igazságszolgáltatás alapgondolatát kifejezõ mondat látható magyar és latin nyelven.


Utcabútorok
Katalógusból választott igényes formavilágú fém és fa ülõbútorok, valamint csak fém szeméttartók, biciklitárolók, forgalomterelõ oszlopok, információs táblák.
A bútorzat kiinduló darabjának anyagai a hajlított tûzi horganyzott és grafit szürkére festett acéllemez, valamint trópusi fa ülõke és háttámla, amely egyszerre korszerû és a kastély színvonalához igazodó. A többi bútor a fentihez igazodik. Az igényes utcabútor család a nálunk fejlettebb cseh ipar és formatervezés terméke.


Ami még hátravan!
Csak jövõ évben készül el, még az elsõ ütemhez tartozóan, a Dienes László utcában az óvoda elõtt a Fõ téren elbontott földalatti nyilvános WC-t pótlandó, de már a mai igényeknek megfelelõen kialakítandó építmény.
Amellett, hogy a teljes akadálymentesítés szellemében terveztük meg a házat, ezen kívül, mivel nyilvános és mindenki által használandó funkcióról van szó, az építészeti kialakítás az épület értelmezését megkönnyíti meg. Ez jelentkezik a formai kialakításban és a színek megválasztásában. Mivel az intézmény egy európai színvonalú kastélyegyüttes látogatói számára is épül, alapgondolata, alaprajzi szervezése azt szolgálja, hogy a funkcióhoz kapcsolódó képzettársításokat megcáfoló, szellemében emelkedett, az emberi méltóságot minden pillanatban maximálisan tisztelõ térszerkezet. Az épület ajtaján belépve, nem a szokásos csempézett folyosó vezet a célhoz, hanem a kör alakú közlekedõ üvegezett oldalát kívülrõl sûrû örökzöldekbõl, azokon évszakonként változó virágokból álló növényzet látványa veszi folyamatosan körül.

Öröm volt, ahogy a kezdetben furcsának talált tervezõi elképzelés, hogy vált természetessé.
November 13-ától nyitva tart a Fõ tér rekonstrukciójának elsõ ütemének építését és régészeti feltárását bemutató kiállítás.


Sólyom Miklós

Szerzõi életrajz:
Sólyom Miklós építész. A BME Építészmérnöki Karán szerzett diplomát 1968-ban.
Még hallgatóként, 1967-ben Államelnöki kitüntetésben részesült.
1985-ig különbözõ állami tervezõirodákban dolgozik, közben külföldön, Irakban az Iparügyi Minisztérium Tervezési Fõosztályán, ahol nemzetközi tervpályázat nyerteseként munkáslakások típusterv rendszerét dolgozza ki.
1984-ben Miniszteri Dicséretben részesül a Celldömölkön megvalósult vegyes funkciójú épületért.
1985-tõl önálló tervezõi vállalkozást tart fenn.
1998-ban, az 1990-ben tervezett oszkói szociális otthon épületéért Európa díjban és Mûvészeti Akadémia Építészeti díjában részesül.
1980-tól több településen tanácsadó fõépítész.
Öt éve a Vasi Építész szakmai folyóirat szerkesztõbizottságának tagja és rovatvezetõje.


Mellékelt képek megtekinthetõk a képgalériában >>>

Fotó: Móricz Péter, Rápli Pál