Hírek, aktuális / Vallomások Boldog Brenner Jánosról

Legyetek szeretettel: Vallomások Boldog Brenner Jánosról címmel tartott előadást március 18-án Körmenden, a Faludi Ferenc Könyvtár Olvasótermében Bodorkós Imre szentgotthárdi plébános. A körmendi KÉSZ szervezésében tartott eseményen szép számú érdeklődő jelent meg.
A szentek földjén élünk, hisz a korai kereszténység idején itt szenvedett vértanúhalált Szent Quirinus áldozópap, valamint itt született Szent Márton egyházmegyénk védőszentje, s Körmend védőszentje, Boldog Batthyány László családja is itt élt, hívta fel hallgatósága figyelmét mindjárt az elején Bodorkós Imre. Hozzátette, a XX. század vértanú szentje Boldog Brenner János. A szentek itt közöttünk, elérhető közelségben vannak, hiszen a vértanú testvére jelenleg is él.
Szentgotthárd városa földrajzi helyzetéből fakadóan szoros kapcsolatban él a hármashatáron – szlovénosztrák- magyar – belül a szlovén katolikus egyházközösséggel, gyakoriak a zarándokbuszok, és a más módon érkező zarándokok. Halász Dániel boldoggá avatási eljárását elindították. A magyar-szlovén áldozópapot Tito államfő alatt, hasonló körülmények között gyilkolták meg, mint Brenner Jánost. A szomszédos egyházmegyék próbálják a két szentéletű vértanú tiszteletét kölcsönösen elmélyíteni.
Brenner János 1931-ben született, édesapja mérnök, édesanyja a Felvidékről származott. Boldog, kiegyensúlyozott családi életet éltek. A nagymama nagyon vallásos volt, szerette volna, ha fia, Brenner János édesapja pap lesz. Azonban ő nem, de 5 unokája a papi hivatást választotta. Szombathelyen és Pécsett is laktak. Kapcsolatba kerültek a ciszterci renddel.
Tanulmányait Budapesten végezte.Komolyan vette a feladatokat, amelyekkel szembesült. Elhamarkodott döntéseket nem hozott. Jól tanult. Kisdoktorként, mint felsőbb éves segítette a tanulmányaikat megkezdő kispap növendékeket hivatásuk elsajátításában.
1955. június 19-én Kovács Sándor szombathelyi püspök szentelte pappá, szeptember elsejétől a rábakethelyi diszpoziciónak megfelelően dr. Kozma Ferenc plébános mellett lelkipásztori feladatot látott el.
Önfeláldozó volt, pap testvéreivel törekedett a jó kapcsolatra. Nem volt semmilyen szenvedélye. Nagyon szerették a hívek, kicsinyek és idősek egyaránt! Ezt a népszerűséget az akkori államvezetés nem tűrte. A gyilkosságnak voltak előzményei: Motorkerékpárján a féket megrongálták, s balesetet szenvedett. Farönköket doboltak az útjába, amikor a motorral utazott. Az akkori püspököt is megfenyegették, hogy helyezze át máshová, azonban ő azt mondta: „nem félek”. Idegen, bőrkabátos emberek tűntek fel a városban a merénylet előtti napokban. 1957. december 15-én halt vértanúhalált, advent 3. vasárnapjának hajnalán. Éjszaka még beteghez hívták, magához vette az Oltáriszentséget és indult. Az első támadást visszaverte, de a második támadást a túlerő miatt már nem tudta. 32 késszúrással megölték. A nyomozás során törekedtek a bizonyítékok eltussolására. Próbáltak lopást, vagy nővel való kapcsolatokat ráfogni, de még a hatóságok is tisztának találták. A felmerülő tanúk közül ketten is gyilkosság áldozataivá váltak. A mai napig félelemben vannak az eseményt túlélők. Kijelenthető, a gyilkosság a katolikus hit iránti gyűlölet miatt történt! Napjainkban a tisztelete nyilvánul meg a gyilkosság közelében épült Jó Pásztor kápolnában, illetve jelenleg a Boldog Brenner Jánosról nevezett kápolnában. A felszentelt kispapok az újmiséjüket itt mutatják be elsőként. Két darab csont ereklyét és csontszilánkot őriznek tőle Szentgotthárdon több templomban. A ciszterci rend világszerte hirdeti az ő vértanúságát. Szentgotthárd városa a Szombathelyi Egyházmegyével együtt pályázatot írt ki zarándokház építésére, a vértanúság útjának felújítására, valamint a gyilkosság helyszínén új templom felállítására. A plébános rávilágított, hogy az Úr Jézus Krisztus kereszthalálából fakad a vértanúk halála.

Az előadás végén kiosztották Boldog Brenner János körmendi festményéről készült képet, melyet Körmenden a Boldog Batthyány László templomban 2014-ben Brenner József, jelenlegi nagyprépost és Németh Zoltán plébános ünnepi szentmise keretében megáldott. A képet Kőházy Anna festette, rajta a vértanú jelmondata olvasható: „Az Istent szeretőknek minden a javára válik” /Rom 8,28/

Szigeti Lajosné
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó