sortáv

Az elbirtoklás

droszler | 2002. október 06 20:55:41 | körmendi hírek |
Az állampolgárok gyakran kérnek segítséget bíróságtól és más jogi szakértőtől, (ügyvéd, közjegyző, jogtanácsos) mert ingatlant kívánnak megszerezni, elbirtoklás útján. Általában földekről van szó, de házas-ingatlan is szóba jön.
Bejelentik, s igazolják is, hogy hosszú ideje használják az ingatlanokat, mitévők legyenek, hogy azok tulajdonukba kerüljenek.
A Polgári Törvénykönyvet módosították az elbirtoklás idejét illetően.
Elbirtoklás útján szerzi meg a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.
A Polgári Törvénykönyv hatályba lépése előtt az elbirtoklási idő 32 év volt.
Az új Polgári Törvénykönyv ezt az időt tíz évben határozta meg. Most a módosítás
nem minden dolog tekintetében állapít meg azonos határidőt, hanem ingatlan esetén 15 évet, más dolog esetében 10 évet.
Nagyon fontos, hogy valaki (elbirtokló) a dolgot sajátjaként és szakadatlanul birtokolja.
Az elbirtoklás jogintézménye azon alapul, hogy aki a tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, (pl. évtizedek óta külföldön tartózkodik, megbízottja, meghatalmazottja nincs, az ingatlannal nem törődik, nem műveli, nem művelteti) a tulajdonjogával való felhagyásként is értelmezhető. Ha nem lenne mód elbirtoklásra, ez rendezetlen jogi helyzetet eredményezne. Helyes tehát az olyan érvelés, hogy aki a dolgot a törvényben meghatározott ideig békésen birtokolja, megszerezhesse annak tulajdonjogát.
Elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a többi tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor vizsgálni kell az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását és azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó jogszabályi rendelkezéssel, miszerint a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. (A 4-es számú Polgári Kollégiumi állásfoglalásból)
Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerezhet tulajdonjogot.
Ezen esetekben az elbirtokló és jogutódai jogvédelemben nem részesülhetnek.
Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba (földhivatali) nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan­nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.
Ezen rendelkezésnek mindenképpen nagy jelentősége van, mert időközben más személy is megszerezheti az ingatlan tulajdonjogát más jogcímen vagy netán a korábbi tulajdonos megterhelteti az ingatlanát.
Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
Az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez csak akkor számíthatja hozzá azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült, ha az elődje pl. édesapja elbirtoklás útján még nem szerezte meg a tulajdonjogot. (6-os számú Polgári Kollégiumi állásfoglalásból)
Ha a dolog tulajdonosa menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, akkor az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
Mikor szakad meg az elbirtoklás?
- A tulajdonos a birtokost (aki az ingatlant el akarja birtokolni) a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul.
- A tulajdonos a dologgal rendelkezik (tehát jogosult a dolog birtokát, használatát, vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedni, a dolgot biztosítékul adni vagy megterhelni, a tulajdonjogát másra átruházni)
- A birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
Ha az elbirtoklás megszakad, az elbirtoklás eddig eltelt ideje nem vehető figyelembe és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik. (Pl. az elbirtoklási időből eltelt 10 év, hátra van még 5 év) A tulajdonos felszólítja a birtokost, hogy az ingatlant birtokába kívánja venni, az elbirtokló adja birtokába az ingatlant, ne használja tovább. Ez esetben megszakadásról beszélünk, az eltelt 10 év elbirtoklási idő már nem vehető figyelembe. Ha a tulajdonos ezt követően továbbra sem használná az ingatlant, csak az elbirtokló, akkor ezen időponttól kezdődik újra az elbirtoklási idő, s ezt követő 15 év elteltével szerezeti meg az elbirtokló az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás jogcímén.
Az elbirtoklásról a Polgári Törvénykönyv 121-124.§-ai és az idekapcsolódó jogszabályok rendelkeznek.

Dr. Dániel Pál Emil
Körmendi Figyelő
X. évfolyam 5. szám
Kiadja a Körmendi Kulturális Műhely