Hírek, aktuális / Történelmi viharok tépázták a Batthyány-fegyvereket

Történelmi viharok tépázták a Batthyány-fegyvereket
 

 

A kastélyt az 1400-as évek közepén építették, 1605-ben került a Batthyányak birtokába, de csak a  barokk kastély elkészülte, 1745 után hozhattak ide gyűjteményeket, hiszen előtte védelmi funkciója  volt az épületnek. A történész hozzáfűzte: a fegyvergyűjtemény alapjai a 17-18. századi hadvezér  Batthyányak katonái által használt fegyverek és a hadizsákmányként megszerzett fegyverek voltak. Ezeket a későbbiek folyamán megőrizték, hogy a dicső hadvezér ősök emlékét fenntartsák, és később  elsősorban már csak vadászfegyverekkel bővítették a gyűjteményt. Ezzel szemben a festménygyűjteményt az otthonaik díszítésére hozták létre, bár ennek is volt egy ősök emlékét megőrző része: az ősgaléria és az egyes ősök portréi.
– A két gyűjtemény közül a fegyvertárat ismerjük jobban. Köszönhető ez annak, hogy a fegyverek  közül több szerepelt kiállításokon, illetve maga a gyűjtemény nagyobb része túlélte a szovjet  pusztítást – ez a festményekről sajnos, nem mondható el – hangsúlyozta Móricz Péter, kiemelve,  hogy a fegyvergyűjtemény a nyeregtárral együtt az 1915. évi hitbizományi leltár adatai szerint 980  tételből, több mint 1000 darabból állt. Ekkor a 365 darab puska, 134 darab pisztoly, 140 darab kard,  37 darab szurony a kétharmadát tette ki a gyűjteménynek. A korábbi időkből származó sodronyingek,  vértek, sisakok, illetve a törökkel vívott küzdelmek során hadizsákmányként szerzett török fegyverek  és felszerelési tárgyak számottevő értéket képviseltek. A sátrak, hadijelvények, nyergek, díszes  nyeregtakarók és lószerszámok, puzdrák, íjak, lándzsák, ágyúmodellek a gyűjtemény látványosságai  közé tartoztak. A történész hozzáfűzte, hogy Komjáthy Kálmán személyes visszaemlékezéséből is  annak információik a fegyvertár sorsáról a második világháború utáni időszakból.
– A front elvonulása után a kastély tárva-nyitva volt mindenki előtt, és mi gyerekek, háborúsdit játszottunk a sok régi fegyverrel. A csodálatos fegyvergyűjtemény és valamiféle maketteket,  modelleket tartalmazó szoba egymás mellett volt, és mi itt mindent kipróbáltunk. Fegyverforgatást,  kardozást, és csodával határos módon senki sem sérült meg. Pedig az innen elvitt kardokkal még a  Wiener bolt üvegjeit is nyakaztuk. A vár ágyú modelljeit – legtöbbször kerekek nélkül – elvittük, volt, aki tízet is elvitt, és én is elhoztam öt-hat darabot, mert nagyon szép fényes bronzból vagy rézből készültek. A kozákok válogattak a sok szép színes nyeregtakaró, fényes valódi vagy díszkard között,  melyek közül számosnak gyönyörűen cizellált pengéje volt. Ha puskákkal láttak játszani bennünket,  nem bántottak, csak a puska zárját vagy csövét elgörbítették, hogy használhatatlan legyen. A  fegyvertár szobájára is szükség volt, és innen a fegyvereket az ablakon keresztül dobálták  le az  udvarra, de előbb még az ablakkönyöklőhöz hozzávágták, hogy a tusa eltörjön vagy a cső elgörbüljön.  Később ezeknek a fegyvereknek nagy része az ócskavastelepre került és a további sorsa ismeretlen –  emlékezett.
A kastélyban felhalmozott régiségeket azonban nemcsak pusztították, hanem lelkiismeretes, a  történeti értékeket becsülő körmendiek – Kőszegi János, dr. Kevey István, Peszeszér József –  mentették is. A gyűjtemény megmaradt tárgyait, 650 darabot 1947-ben a Nemzeti Múzeumba szállítottak, és ma is ott őrzik. A fegyvergyűjteménnyel több kutató is foglalkozott, köszönhetően a  kiállításokra való kölcsönzéseknek, illetve jelentősége miatt is, hiszen a gyűjtemény országos összehasonlításban mindenképpen a második helyre tehető. Ennél átfogóbb, gazdagabb,  terjedelmesebb kollekció csak a herceg Esterházy család fraknói várában őrződött meg.
Móricz Péter  az elmúlt évben a 20. századi leltárak alapján folytatta a kutatást. Az előadáson  elhangzott az is, hogy az évszázadok alatt gyűjtött értékes festmények nagy része 1945 tavaszán  megsemmisült, a bútorok mellett ezt a gyűjteményt érte a legnagyobb pusztítás. A szovjet katonák az  összeszabdalt festményeket a kitört ablaküvegek helyett használták fel. 1945 őszén Keleti István  nyomozó megkérte az orosz katonai parancsnokot, hogy a Batthyány ősök viselettörténeti  képsorozata felhasogatott vászondarabjainak összegyűjtésére adjon engedélyt. Az engedély  birtokában Kőszegi János útmutatásával átkutatták a kastélyt, és a még fellelhető képeket, továbbá  az ablakokra feszített vászonszalagokat összeszedték. Így sikerült megmenteni tizenkét darab,  vakablakokra feszített és jelentékenyen széthasogatott, megrongált, szétlőtt olajfestményt, egy  darab félbevágott olajképet, huszonhat darab „Szerzetesrendek” című képet. A kastély ablakairól  lefejtett tizennyolc olajfestmény szalag két Batthyány-ős teljes életnagyságú arcképe volt. Jelenleg a  második világháború előttről – a hitbizományhoz tartozó festmények közül – harmincnégy darab  sorsáról tudnak biztosat a szakemberek. Huszonhat festmény a Magyar Nemzeti Múzeumban, hat a Smidt Múzeumban, egy a hercegi családnál Bécsben, egy darab pedig a körmendi kastélyban  található.


samantha
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó