Hírek, aktuális / Sóvá Richárd és Cson Gizella esküvője

Fontos a hagyomány, hogyne volna fontos, de legalább enynyire meghatározó az a közösség, amelyik a hagyományt őrzi, élteti, átörökíti.
A Béri Balogh Ádám Táncegyüttes minden programja – így a rönkhúzás is – generációkról és generációknak szól, tulajdonképpen ez maga is hagyomány. Az együttes apraja is, nagyja is tudja, mi teszi az embert. A viselet, ami tartást ad a férfi nak, lágyságot a nőnek. A friss, ropogós csárdás, amit a zenészek a talp alá húznak. A tánc, ami kikívánkozik az emberből a legrégebbi emlékezet óta.
Farsang van: víg napok, mulatságok ideje. Idén – rendhagyó módon – vonattal érkezett a vőlegény, Sóvá Richárd (Sóvári Johanna) a körmendi rönkhúzásra. A vasútállomás peronján hatalmas násznép várta, talán soha eddig nem volt ekkora érdeklődés. Maskarás, álarcos nem egy volt, nem is kettő. Láttam picinyke bárányt és hódvadászt, Törpillát, piktort, borbélyt, doktort, kéményseprőt, katonát. A kisbíró (Balogh Ádám) kidobolta, aztán mindenki azt dalolta: Lakodalom van a mi utcánkban… A colos „menyétaszszonyt”, Cson Gizellát (Szalai Csongor) a  Kónya Kávéháznál kérték ki. Kínáltak pogácsát, fánkot, bort meg pálinkát, az asszonynépnek díszes fakanalat, meg színes ciróka-marókát.
A lakodalmas menet – soraiban színjátszókkal és lovasokkal – a Hubertusnál iktatott be egy nagyobb pihenőt, lehetett feltankolni, frissíteni, melegedni. A násznép java táncolni sem volt rest, szólt a nóta, pattogott a láb, tapsolt a kéz: A pozsonyi sétatéren megy a villamos, arra jár a kis Marika, jaj de aranyos… A mulatság a kiskultúrban hágott a tetőfokára, de előtte a Mini Cukinál volt még egy kis „felöntés”, természetesen csakis a garatra. Eskettek, aztán a résztvevők jól megtáncoltatták nemcsak a menyasszonyt, egymást is. Végül a férfi ak nótázásba kezdtek, amiből alig-alig tudtak kikeveredni: Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled…? Nagy szerencséje volt ez a hallgatóságnak, az öszszes asszonynak, meg embernek: közvetlen közelről, az első sorból látták, amint az egyik a másiknak adja át azt, amit úgy hívunk: hagyomány.

T.J.
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó

További képek a honlapon