Hírek, aktuális / Sosem éltünk lakótárs nélkül

Magyarország épületlakó pókjairól tartott előadást dr. Szinetár Csaba zoológus, tanár a legutóbbi Várostörténeti Akadémián. A szakember hangsúlyozta: az ember és a hozzá spontán társuló állatfajok története egyidős az emberi kultúrákkal.
A vadon élő állatok urbanizációja a pókok példáján című előadásán dr. Szinetár Csaba leszögezte: az épületlakó pókok az ember számára ártalmatlanok, nem jelentenek egészségügyi veszélyt. Az arachnofóbiát – magyarul pókiszonyt – és a vele járó szorongásos panaszokat nem szabad fi gyelmen kívül hagyni, de az objektív ismeretszerzés segíthet oldani a feszült állapotot.
A pókiszony amúgy tanulásos, szociálisan öröklődő jelenség. A babonás félelem megjelenése valószínűleg a középkorhoz köthető, amikor az ördög és a rontás szimbólumaként emlegették a pókokat. Az évszázadokon átívelő tévhit következménye, hogy a pókokat – hasonlóan a kígyókhoz, békákhoz – ma is legtöbbször negatív színben tüntetik fel – mondta dr. Szinetár Csaba. Majd külön kitért a szinantróp (emberkövető, ember közelében élő) az aszinantróp (véletlenszerű, alkalmi épületlakó), a hemiszinantróp (fakultatív épületlakó), valamint euszinantróp (valódi épületlakó) pókfajok sajátosságaira. Hozzátette: miközben Magyarország természetes élőhelyeinek pókfaunáját vizsgálta, óhatatlanul találkozott épületlakó fajokkal is. Ez adta az alapját annak a három és fél évtizedes vizsgálatnak, amelybe számos tanítványa és kollégája is bekapcsolódott. A kutatásból több következtetés levonható: biztos, hogy tovább bővül az épületlakó fajok száma, azonos, illetve hasonló tendencia esetén kétévenként egy új euszinantróp faj megjelenésével lehet számolni a Kárpát- medencében. Az igen aktív kereskedelem és a turizmus révén, behurcolással, biztosan érkeznek újabb trópusi fajok is. Az viszont kiszámíthatatlan, hogy mely fajok lesznek ezek, illetve meghonosodnak-e. A lakóépületek korszerűsítésével – a fűtési rendszerek átalakításával, a pincék, alagsori helyiségek szigetelésével – megváltozik a fajkészlet lakáson, házon belül is. A közönséges takácspók például eltűnhet a helyiségek kiszáradása esetén, viszont a nagy álkaszáspók felszaporodhat. Az előadó részletesen beszélt néhány pókfajról, így a városi hamvaspókról, ami a legelterjedtebb az épületlakók közül. –A nagy álkaszáspók igazi világpolgár – fogalmazott a zoológus, hiszen Európában, Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, Dél és Észak Amerikában, illetve Új-Zélandon is ismert, előfordulhat a pincétől a padlásig. A tanár úr végül megnyugtatott mindenkit: a jelenlegi ismeretek szerint továbbra sem várható olyan faj megtelepedése, amely veszélyes lehet az emberre.
Dr. Szinetár Csaba harmadik alkalommal volt a Csaba József Honismereti Egyesület Várostörténeti Akadémiájának vendége. 2013-ban Hova vezetnek a körmendi selyemszálak? címmel tartott előadást, 2023-ban a Vasi-Hegyhát Natúrpark növény- és állatvilága című könyvét mutatta be. A mostani előadást is egy impozáns és hiánypótló kiadvány ihlette, amit a zoológus a kollégájával, Kovács Gábor környezetkutatóval írt és szerkesztett. A könyv elkészítésében közreműködött még Eichardt János középiskolai biológia-rajz tanár, illusztrátor, dr. Kovács Gábor geográfus, térképész és Várnai Szabolcs kiadványszerkesztő, amatőr természetfotós.

További képek az előadásról

T.J.
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó