Hírek, aktuális / Megjelent a Népszámlálási atlasz

Térképen a 2022. évi népszámlálás eredményei

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022 őszén hajtotta végre hazánk 16. népszámlálását. A népszámlálási adatok talán legnagyobb értéke a teljes körű adatgyűjtésnek köszönhető területi részletezettség. A KSH Népszámlálási atlasz című, most megjelent kiadványa a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek segítségével mutatja be az egyes vármegyék, járások és települések sajátosságait, és nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről. A térképek értelmezését rövid, szöveges elemzések segítik.

Népszámlálási atlasz címmel jelent meg az elsősorban a 2022. évi cenzus eredményeit térképes formában bemutató KSH-kiadvány. A kötet nyolc témakörben (demográfia, oktatás, munkaerő és foglalkoztatottság, nemzetiség, vallás, egészség, család és háztartás, lakáshelyzet), több mint 160 oldalon, mintegy 140 szemléletes térkép és a hozzájuk fűzött magyarázatok segítségével mutatja be hazánk területi egységeinek vármegye-, járás- és településszintű jellemzőit, illetve azok változásait a korábbi népszámlálásokhoz képest.

Megtudhatjuk például, hogy az iskolázottság szintje tovább emelkedett: a 14 éves és annál idősebb lakosságnak 22 százaléka volt diplomás 2022-ben. Jelentősen javult a lakosság nyelvtudása is, a legelterjedtebb idegen nyelv az angol, a lakosság negyede beszéli, ami 53 százalékkal haladja meg a 2011-es értéket. A munkaerőpiacot elemző fejezetből kiderül, hogy a 2010 utáni évtizedben jelentősen bővült hazánkban a foglalkoztatottság, miközben megfeleződött a munkanélküliek száma, ugyanakkor a technológiai fejlődéssel átalakult a munkaerőpiaci kereslet is, és a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerőköltségű, egyszerű tevékenységek kerültek előtérbe, míg az automatizálható feladatokat végzők iránti igény csökkent. A hazai lakáskörülményeket illetően megtudhatjuk, hogy 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, több mint harmaduk 1960 és 1980 között épült. 1,2 millió lakásban volt klímaberendezés, 76 ezerben föld-levegő hőszivattyú, és közel 180 ezer lakás volt napelemmel felszerelve.

A demográfiai folyamatokat bemutató fejezetből kitűnik, hogy a népesség természetes fogyásának mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb és Békésben a legnagyobb a két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban. A vándorlási folyamatok fő nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén népességmegtartó ereje bizonyult a leggyengébbnek.

A kiadvány digitális formátumban ingyenesen letölthető a KSH kiadványtárából, de térítés ellenében ugyanott könyvalakban is megrendelhető:

www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=1090463


forrás: KSH