Hírek, aktuális / Megjelent a Körmendi Figyelő legújabb száma

Ősi idők titkaitól napjaink összefüggéseiig

December 8-án mutatta be Szabó Ferenc, a Magyar Kultúra Lovagja a Körmendi Figyelő Könyvek 23. kiadványát. A Körmendi Kulturális Műhely által megjelentetett kötet a Batthyány kastély felújított szalonjában és éttermében ismerhették meg az érdeklődök. A kötet több szerzője vett részt a rendezvényen. A Körmendi Figyelő 2022-es száma Szabó Ferenc egy 1996-os keltezésű cikkével kezdődik, melyben Szolzsenyicint idézi: „Tudjátok, mi legfontosabb az életben? Elárulom nektek: ne hajszoljatok délibábokat, vagyont, rangot: a gyűjtés évtizedes idegeskedésbe kerül, ám a vagyon egyetlen éjszaka elkobozható. Éljetek úgy, hogy higgadt fölénnyel nézzétek az életet, ne féljetek a bajtól, ne áhítozzátok a boldogságot, hiszen mindegy, a keserűség sem végeérhetetlen, a gyönyörűség sem feneketlen.” Ahogy Szabó Ferenc a kötet főszerkesztőjeként írja, félő, hogy a Gulágot megjárt Szolzsenyicin „filozofikus gondolata ismét aktuálissá válik, s csupán létünknek örülhetünk, a szellemi és anyagi gyarapodás: a polgárosodás lehetősége helyett.” Sajnos a 27 éve íródott cikk több gondolata ma is érvényes.

Mindenki számára érdekes témák
Golenya Ágnes: Kristályvilág című színművéből vett részletekkel indul a bevezető utáni rész. A darab ősbemutatójának tavaly tavasszal a Körmendi Kulturális Központ színházépülete adott otthont. Varga Zoltán, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke egy tanulmányt fordított le és egészített ki kommentárjaival, amely azzal foglalkozik, a bolíviai tiahuanacói emlékművek 1400 évvel ezelőtt geopolimer műkövekből készültek. Bakay Kornél írásában Zalavár-Vársziget és Mosaburg kérdését boncolgatja. Móricz Péter történész, városunk múzeumának igazgatója teljesen más témakörű tanulmányt közöl: „Az égettbor, a pálinka, Körmend és a Batthyányak”. Nagyon érdekes olvasnivaló minden lokálpatrióta számára. A múzeumigazgatói székében dr. Nagy Zoltán volt az elődje, ő is hosszú évek óta aktív tagja a szerzőgárdának. Jelen írásában a magyarszombatfai fazekasok által használt négyszirmú felülnézeti rózsáról értekezik. Izgalmas mindaz, amit Pintér György „A szovjet hadsereg katonáinak pusztításai Körmenden 1945-957” című kiállítás születése kapcsán ír. Finom iróniával emlékezik meg a „dicsőséges szovjet hadsereg” Körmenden történő ideiglenes állomásozásával járó barbarizmusról. Auer Miklós mindezt kiegészíti a kastély erkélyének lerombolását bemutató 1:35 méretarányú dioráma elkészítésének nehézségeinek részletezésével.


Történelem, lélektan és fikció
Ugyancsak törzsgárdatag a szerzők között dr. Gyürki László, Körmend nyugalmazott plébánosa, aki most a keresztesháborúk történetét foglalja össsze. Gaál Attila cikke egyebek mellett a halálközeli élményekkel, a reinkarnáció kérdésével, valamint a regressziós hipnózissal foglalkozik. Szabó Ferenc a napvallás népeit veszi sorra, míg ifj. Szabó Ferenc a nem azonosulás pszichológiáját fejti ki. A már említett Varga Géza arra kérdésre keresi a választ, hogy „Miért mondja Katona Lajos, hogy a szarvasi molnár csatján van a világ közepe?” Szabó Ágnes ausztráliai nyelvkutatásainak eredményeit osztja meg olvasóival. Kiss Balázs azt állítja, hogy „ha tudjuk, hogy egy nyelv van, és a mai nyelvek mindegyike egy-egy tájnyelvi elem, és magyarul érthető szó, akkor egy vájtfülűnek könnyű dolga van.” Horváth Zoltán írásában igazolja, hogy a termőföldet az állam és a nép fennmaradásának záloga. Molnár Tünde textiltörténeti cikkében korunkhoz érve megemlíti, hogy évente 39.000 tonna használt vagy nem értékesített ruha kerül például Chilében a sivatagba, és vázol néhány megoldási lehetőséget a problémára. Kékesi István Gábor eszmefuttatása az „utolsó békeév utáni első idők” aktuális történései között tárja fel az összefüggéseket. Gaál Attila fikciós novellája után Kertész Sándor ismerteti Fehér gyász című művét, amely füzetnek indulva lett könyvvé, és az első világháborúban harcolt vagy elesett vadászoknak, erdészeknek állít emléket. Horváth Róbert „Kőbe zárt álmaim című” kötete foglalja össze eddigi munkásságát. A kiadvány két ufókkal foglalkozó írással zárul. A Körmendi Figyelőt Kanizsa József, Veres Ildikó, Szabó Ágnes, Szabó Ferencné, Ulicska Tamás és N. Sebestyén Kata versei illetve festményei teszik még változatosabbá, de Jámbori Tamás fotói is megtekinthetőek. A lapszámot Őri Tóth István fotóművész illusztrálta.


CST
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó


A könyv digitális változata letölthető itt a >>>kormend.hu<<< honlapról pdf formátumban