Hírek, aktuális / Az éneklés közösséget hoz létre, pozitív élettani hatása van
2021-11-14 09:58:06
Ahova jó tartozni: bepillantottunk a körmendi vegyeskar mindennapjaiba
Ahogy korábbi lapszámainkban is olvashatták:
körképsorozatot készítünk Körmend közösségeiről, egyesületeiről, művészeti
csoportjairól. Mostani lapszámunkban Sabáli Lászlóné, a Körmendi Városi Vegyeskar karnagya válaszolt kérdéseinkre.
A 2020-ban ötven éves évfordulóját ünneplő művészeti közösség szakmai vezetője először számba vette azokat a próbákat, fellépéseket, találkozásokat, amelyeket, bár fontosak lettek volna számukra, a pandémia miatt nem tarthattak meg.
Bő egy év szünet
A bezárások, korlátozások előtt tavaly március elején találkoztak a kórus tagjai utoljára egymással. Akkor az aktuális Nőnapot is közösen ünnepelték és próbáltak már a március 15-i nemzeti ünnepre. Ám az ünnep környékén kihirdették a korlátozásokat, ezért innentől a kórus nagyon nehéz helyzetbe került az összejövetelek, próbák, találkozások tekintetében. A zeneiskola ad helyet rendszeresen próbáiknak, de a járványügyi szabályok miatt ide a korlátozások idején nem mehettek be próba céljából.
– Alig találkoztunk. Pedig a kórus fennállásának ötven éves évfordulójára szerettünk volna egy hangversenyt is adni. Sajnos a járvány miatt ez is elmaradt tavaly. De hogy el ne felejtsék a tagok egymást, karácsonyra mindenki kapott abból a könyvből, amely a jubileumra készült, hogy nézegessék, emlékezzenek jó szívvel az együtt töltött időre.
A kötet mellé mindenki kapott egyegy hangjegyes maszkot is. Így próbáltuk a tagságot lelkileg megerősíteni és biztosítani arról, hogy a kórusközösség továbbra is számíthat egymásra-mesélte Sabáli Lászlóné. Azzal folytatta: a tagok nagyon
hiányoztak egymásnak. Az énekkarnak van egy facebookos csoportja, az mindig „csörgött”, jelzett, mindig volt valakinek posztolni, írni, megjegyezni, üzenni valója a
csapat számára. Végül a közösségi találkozások hosszú nélkülözése után elérkezett a korlátozások fokozatos feloldásának időszaka. A kórustagok nem bírták már a bezártságot és megtarthatták első, bezárás utáni összejövetelüket a Plébánia közösségi házában idén júniusban. Nagy volt az öröm, mindenki beszámolt, most már végre személyesen az előző évről és arról is: ki volt beteg, milyen nehézségek, örömök érték a tagokat az időszak alatt. Azt közösen megállapították, hogy a csapatból szerencsére nem sokakat betegített meg a vírus.
Újraéledés
Idén augusztus 16-án aztán, 17 hónap kihagyás után megtarthatták első, jelenléti próbájukat is, ahol az augusztus 20-i ünnepre készültek. Szeptember 6-tól az igazi próbák is elindultak, amelyek során már hétről hétre találkozhatott a Vegyeskar a hétfői próbanapon a Zeneiskola falai között. Október végén, a város ünnepén fel is léptek egy rövid műsorral. 26-an álltak ki az énekkarosok a pódiumra akkor, a többiek betegségek miatt nem tudtak csatlakozni a fellépéshez. Egyébként a kórus a karnaggyal és a zongorakísérővel, Sabáli Lászlóval együtt 39 főt számlál. Sabáli
Lászlóné arról is mesélt: öröm számukra, hogy a férfi szólamokba vannak új jelentkezők. A tenor és basszus szólamok is kaptak egyegy új tagot, akik a próbákon már lelkesen ott vannak, nemsokára a fellépéseken is megismerheti őket a közönség. A karnagy a jövőbeli terveket is sorolta: az adventi időszakban december 19-én 16 órakor adventi koncertre készülnek két általános iskola tanulóival. Lelkesen készülnek a gyermekekkel közös szereplésere, hiszen nagyon motiváló, hogy nem csak a négy fal között és csak saját örömükre énekelhetnek, hanem az inspiráló közönség előtt is, kimozdulva a próbateremből.
Szívesen fogadnak fiatalokat
De beszéljünk kicsit a tevékenységről is: erős, tradicionális közösség a vegyeskar, és természetesen ahogy minden szervezetnél, itt is alap az önkéntesség, mert szabadidejében mindenki maga dönti el, mit szeretne csinálni. Ha idejük engedi, a kórustagok úgyis ott vannak a kóruspróbán, ezt kényszeríteni nem lehet, de szerencsére nem is kell, ennek pedig Sabáli Lászlóné karnagy nagyon örül. Hisz épp az egy próba lényege, hogy lehetőleg mindenki ott legyen és közös gyakorlással szülessen meg egy adott mű, amelyet szeretettel visznek majd közönségük elé. A kórus egy meghatározó része nyugdíjasból áll, de fiatalokat is szívesen látnak, látnának a jövőben is tagjaik körében. A kórusrepertoár széles skálán mozog, amely a fiatalok számára is érdekes lehet.
– A mi repertoárunkba a reneszánsztól napjainkig válogatunk műveket. Van reneszánsz kórusművünk vagy opera, ami a kórus számára énekelhető, de magyar népdalfeldolgozás és spirituálé is szerepel az összeállításainkban-sorolta
a karnagy. Ami kis nehézséget okoz a művek megtanulásánál és interpretálásánál, az a nyelv. „Az idősebb korosztály nem nagyon tanult korábban angolt, a kiejtés nehézségeiben azonban egy kórustag nagy segítség, aki angoltanár. Elolvassa a szöveget, elmondja, hogy kell kiejteni, a kórus pedig eszerint énekli a szöveget, amelynek kiejtése néha vasiasra sikerül azért-tette hozzá mosolyog va Sabáli Lászlóné. A vegyeskarnak van olyan tagja is, aki egy német cégnél dolgozik, ő a pontos német kiejtés felelőse a német nyelvű daraboknál.
40 év hosszú idő
Arról is beszélt: próbáikat heti gyakorisággal, hétfőnként 18-20 óráig tartják, de ha közelít egy fellépés, akkor a csütörtököt is beiktatják próbanapnak. Sabáli Lászlóné arról is beszélt: néha azért kicsit fáradtnak is érzi magát, hisz 40 éve vezeti már a kórust. Ha elővesz egy kórusművet, sokszor azt gondolja, hisz ezt már énekelték. Aztán rájön, hogy a kórustagság változott az idők során, van aki nem ismeri a művet. A városnapra készülve jött rá például, hogy a tagság 75 százaléka nem is énekelte a műveket, amelyek pedig az énekkar repertoárján már szerepeltek a korábbi években, azok megtanulása még feladat.
Igazi öröm
Sabáli Lászlóné nem csak kórusa lelkessége miatt van jó helyzetben hanem azért is, mert férje, Sabáli László az énekkar zongorakísérője. Ez az együttműködés, közös cél és összefogás tényleg nagyon stabil alapot ad a művészeti csoport működésének. A házaspár egyébként 51 éve él már Körmenden, a városba érkezésük a zeneiskola 1969-es létrehozásához kötődik. Mára született körmendinek tekinti őket szinte mindenki. „Régóta lakom itt. Érdekel is Körmend története, az itt élt egykori érdekes, híres emberek története, sorsa”-jegyezte meg Sabáli Lászlóné. A beszélgetést azzal a kérdéssel zártuk: miért fontos számunkra az éneklés?
„Addig sem szomorkodik az ember. Egészség szempontjából is fontos: kitágul a tüdő, pozitív élettani folyamatokat indít el. Az éneklés örömet szerez, az éneklésen keresztül meg barátokat szerez az ember. Az éneklés közösséget hoz létre, hisz így nem önmagunknak éneklünk és társaságban vagyunk ”-summázta Sabáli Lászlóné karnagyzárásul.
PM
Körmendi Híradó
Az éneklés közösséget hoz létre, pozitív élettani hatása van
Ahogy korábbi lapszámainkban is olvashatták:
körképsorozatot készítünk Körmend közösségeiről, egyesületeiről, művészeti
csoportjairól. Mostani lapszámunkban Sabáli Lászlóné, a Körmendi Városi Vegyeskar karnagya válaszolt kérdéseinkre.
A 2020-ban ötven éves évfordulóját ünneplő művészeti közösség szakmai vezetője először számba vette azokat a próbákat, fellépéseket, találkozásokat, amelyeket, bár fontosak lettek volna számukra, a pandémia miatt nem tarthattak meg.
Fotó: JT
Bő egy év szünet
A bezárások, korlátozások előtt tavaly március elején találkoztak a kórus tagjai utoljára egymással. Akkor az aktuális Nőnapot is közösen ünnepelték és próbáltak már a március 15-i nemzeti ünnepre. Ám az ünnep környékén kihirdették a korlátozásokat, ezért innentől a kórus nagyon nehéz helyzetbe került az összejövetelek, próbák, találkozások tekintetében. A zeneiskola ad helyet rendszeresen próbáiknak, de a járványügyi szabályok miatt ide a korlátozások idején nem mehettek be próba céljából.
– Alig találkoztunk. Pedig a kórus fennállásának ötven éves évfordulójára szerettünk volna egy hangversenyt is adni. Sajnos a járvány miatt ez is elmaradt tavaly. De hogy el ne felejtsék a tagok egymást, karácsonyra mindenki kapott abból a könyvből, amely a jubileumra készült, hogy nézegessék, emlékezzenek jó szívvel az együtt töltött időre.
A kötet mellé mindenki kapott egyegy hangjegyes maszkot is. Így próbáltuk a tagságot lelkileg megerősíteni és biztosítani arról, hogy a kórusközösség továbbra is számíthat egymásra-mesélte Sabáli Lászlóné. Azzal folytatta: a tagok nagyon
hiányoztak egymásnak. Az énekkarnak van egy facebookos csoportja, az mindig „csörgött”, jelzett, mindig volt valakinek posztolni, írni, megjegyezni, üzenni valója a
csapat számára. Végül a közösségi találkozások hosszú nélkülözése után elérkezett a korlátozások fokozatos feloldásának időszaka. A kórustagok nem bírták már a bezártságot és megtarthatták első, bezárás utáni összejövetelüket a Plébánia közösségi házában idén júniusban. Nagy volt az öröm, mindenki beszámolt, most már végre személyesen az előző évről és arról is: ki volt beteg, milyen nehézségek, örömök érték a tagokat az időszak alatt. Azt közösen megállapították, hogy a csapatból szerencsére nem sokakat betegített meg a vírus.
Újraéledés
Idén augusztus 16-án aztán, 17 hónap kihagyás után megtarthatták első, jelenléti próbájukat is, ahol az augusztus 20-i ünnepre készültek. Szeptember 6-tól az igazi próbák is elindultak, amelyek során már hétről hétre találkozhatott a Vegyeskar a hétfői próbanapon a Zeneiskola falai között. Október végén, a város ünnepén fel is léptek egy rövid műsorral. 26-an álltak ki az énekkarosok a pódiumra akkor, a többiek betegségek miatt nem tudtak csatlakozni a fellépéshez. Egyébként a kórus a karnaggyal és a zongorakísérővel, Sabáli Lászlóval együtt 39 főt számlál. Sabáli
Lászlóné arról is mesélt: öröm számukra, hogy a férfi szólamokba vannak új jelentkezők. A tenor és basszus szólamok is kaptak egyegy új tagot, akik a próbákon már lelkesen ott vannak, nemsokára a fellépéseken is megismerheti őket a közönség. A karnagy a jövőbeli terveket is sorolta: az adventi időszakban december 19-én 16 órakor adventi koncertre készülnek két általános iskola tanulóival. Lelkesen készülnek a gyermekekkel közös szereplésere, hiszen nagyon motiváló, hogy nem csak a négy fal között és csak saját örömükre énekelhetnek, hanem az inspiráló közönség előtt is, kimozdulva a próbateremből.
Szívesen fogadnak fiatalokat
De beszéljünk kicsit a tevékenységről is: erős, tradicionális közösség a vegyeskar, és természetesen ahogy minden szervezetnél, itt is alap az önkéntesség, mert szabadidejében mindenki maga dönti el, mit szeretne csinálni. Ha idejük engedi, a kórustagok úgyis ott vannak a kóruspróbán, ezt kényszeríteni nem lehet, de szerencsére nem is kell, ennek pedig Sabáli Lászlóné karnagy nagyon örül. Hisz épp az egy próba lényege, hogy lehetőleg mindenki ott legyen és közös gyakorlással szülessen meg egy adott mű, amelyet szeretettel visznek majd közönségük elé. A kórus egy meghatározó része nyugdíjasból áll, de fiatalokat is szívesen látnak, látnának a jövőben is tagjaik körében. A kórusrepertoár széles skálán mozog, amely a fiatalok számára is érdekes lehet.
– A mi repertoárunkba a reneszánsztól napjainkig válogatunk műveket. Van reneszánsz kórusművünk vagy opera, ami a kórus számára énekelhető, de magyar népdalfeldolgozás és spirituálé is szerepel az összeállításainkban-sorolta
a karnagy. Ami kis nehézséget okoz a művek megtanulásánál és interpretálásánál, az a nyelv. „Az idősebb korosztály nem nagyon tanult korábban angolt, a kiejtés nehézségeiben azonban egy kórustag nagy segítség, aki angoltanár. Elolvassa a szöveget, elmondja, hogy kell kiejteni, a kórus pedig eszerint énekli a szöveget, amelynek kiejtése néha vasiasra sikerül azért-tette hozzá mosolyog va Sabáli Lászlóné. A vegyeskarnak van olyan tagja is, aki egy német cégnél dolgozik, ő a pontos német kiejtés felelőse a német nyelvű daraboknál.
40 év hosszú idő
Arról is beszélt: próbáikat heti gyakorisággal, hétfőnként 18-20 óráig tartják, de ha közelít egy fellépés, akkor a csütörtököt is beiktatják próbanapnak. Sabáli Lászlóné arról is beszélt: néha azért kicsit fáradtnak is érzi magát, hisz 40 éve vezeti már a kórust. Ha elővesz egy kórusművet, sokszor azt gondolja, hisz ezt már énekelték. Aztán rájön, hogy a kórustagság változott az idők során, van aki nem ismeri a művet. A városnapra készülve jött rá például, hogy a tagság 75 százaléka nem is énekelte a műveket, amelyek pedig az énekkar repertoárján már szerepeltek a korábbi években, azok megtanulása még feladat.
Igazi öröm
Sabáli Lászlóné nem csak kórusa lelkessége miatt van jó helyzetben hanem azért is, mert férje, Sabáli László az énekkar zongorakísérője. Ez az együttműködés, közös cél és összefogás tényleg nagyon stabil alapot ad a művészeti csoport működésének. A házaspár egyébként 51 éve él már Körmenden, a városba érkezésük a zeneiskola 1969-es létrehozásához kötődik. Mára született körmendinek tekinti őket szinte mindenki. „Régóta lakom itt. Érdekel is Körmend története, az itt élt egykori érdekes, híres emberek története, sorsa”-jegyezte meg Sabáli Lászlóné. A beszélgetést azzal a kérdéssel zártuk: miért fontos számunkra az éneklés?
„Addig sem szomorkodik az ember. Egészség szempontjából is fontos: kitágul a tüdő, pozitív élettani folyamatokat indít el. Az éneklés örömet szerez, az éneklésen keresztül meg barátokat szerez az ember. Az éneklés közösséget hoz létre, hisz így nem önmagunknak éneklünk és társaságban vagyunk ”-summázta Sabáli Lászlóné karnagyzárásul.
PM
Körmendi Híradó
Eseménynaptár
Hírek, aktuális
2024-04-24 11:09
Holnap kinyit a Körmendi Mozi
A moziban csütörtöktől vasárnapig lesznek vetítésekTovább
ÖNKORMÁNYZAT
