Hírek, aktuális / A szeretet gyümölcse a szolgálat

2024-06-19 09:04:01
A szeretet gyümölcse a szolgálat

A Batthyány Örökségközpont aulájában június 10-én Tokár János ferences plébános, házfőnök tartott előadást a KÉSZ Körmendi Csoportjának meghívására. címmel tartott gondolatmenetet szép számú hallgatóság kísérte figyelemmel.


Tokár János ferences plébános
 
Tokár János az előadását Teréz anya gondolatának elemzésével kezdte, melynek utolsó sorát választotta Csoportunk ez évi jeligének: „A szeretet gyümölcse a szolgálat”. Georges Bernanos filozófus, író szavait idézte az előadó: „A lustaság, a tehetetlenség és a gőg könnyeivel azon siránkozunk, hogy teret veszítettünk… Csakis bennünk zajlik a kereszténység térvesztése”. Az idézettel az író arra utal, hogy minden kifogást kitalálunk, hogy miért veszítünk teret, azonban a mi szívünkből vész el vagy lesz egyre gyengébb a hit. Csakis bennünk zajlik a kereszténység térvesztése.
El kell gondolkodnunk azon, hogy valóban hiteles-e a mi kereszténységünk. A szolgálat szóra is a fent említett filozófustól idézett János atya: „Kizárólag a szabad ember tud szolgálni… lényege szerint a szolgálat szabad aktus, az  a hódolatteljes felajánlás, amellyé a szabad ember a szabadságát alakítja, annak javára, akit önmagánál nagyobbnak tart, akit szeret.” Ezt követően a szabad emberről és a szabad cselekedetről beszélt. A Valencia- elmélet szerint minden szónak van kötelező bővítményi része, például a szabad szónak két kötelező „vegyértéke” van: az egyik a valamitől szabadnak lenni (szenvedélyektől, haragtól, bűntől, és a többi); míg a másik a valamire szabaddá válni, olyan többre, teljesebbre, igazabbra, amellyel egy gazdagságot tudunk birtokolni.
Szabadságunkat, melyet Ádám és Éva elvesztett, azt Krisztus adta vissza, szabadságra szabadított meg minket. Ez a szabadság egy belső szabadság. Látnunk kell a mélyebb összefüggéseket. Levinas litván születésű zsidó filozófus szerint „nincs nehezebb annál, minthogy a szabadság ajándékának alakot adjunk”. Mekkora felelősség az, hogy mit választunk a szabadságunkban. Szent Ágoston azt mondja: „Szeress és tégy, amit akarsz”, ezt sajnos napjainkban sokan félreértik.
A szabadságnak óriási skálája van. Este lelkiismeretvizsgálatkor fel kellene merülnie bennünk a kérdésnek, hogy biztosan, hogy jól töltöttem-e el a napom? Nem tudnék magamból többet kihozni? Mi az, amit Isten lehetővé tesz számunkra és mi az, amit megkövetel tőlünk? Mi az, ami az én képességemből telik?
A szabad ember szabad aktusa, a szolgálat, egy hódolatteljes szolgálat, felajánlás. A személy felelőssége Isten előtt szabadságot is jelent mindennel szemben, ami nem Isten. Nincs más, aki előtt meg kellene felelnünk. A megfelelési kényszerek elveszik szabadságunkat. Az ember jó, ha szabadon cselekszik.


hallgatóság nagy érdeklődéssel figyelte az előadót

A szolgálat gyökere a teremtményi létünkből adódik. Mi emberek vagyunk, a mi létezésünk a teremtményi állapotról szól, és ebben az értelemben hozzánk tartozik a szolgálat. Istennek a szolgái vagyunk. Ő hívhat bennünket a barátainak, a gyermekeinek, a fiainak, de a Szentírás szerint mi csak haszontalan szolgák vagyunk. 300 éve az ember a szabadságának nem akar határt szabni:mi az, hogy nem paráználkodhatok, nem lophatok, nem hazudhatok?! Az Isten miért szab határt az ember szabadságának? - kérdezi az ember. Én magam akarom meghatározni a szabadságom határait. Mi szabadságra születtünk. A teremtményi léttel azonban együtt jár az, hogy vannak határaink. Az úrnak szolgálunk. Ha az ember ráhagyja magát erre a szolgálatra alázattal, örömmel, akkor ebben a szolgálatban kiteljesedik, megéli igazán önmagát. Assisi Szent Ferenc stigmákat kapott az úrtól. Halála előtt két évvel kérte Jézustól: „Érezhessem a fájdalmat és a szeretetet” Éretté válni, együtt szenvedni Jézussal. Az igaz szeretet, aminek értéke van, az mindig fáj, áldozattal jár. XVI. Benedek pápát idézte az előadó: „Ajándékozzátok magatokat Jézusnak… Olvadjatok bele a szeretet, az irgalmasság, az alázat, a tisztaság, a türelem, a felajánlás és a szentség örvényébe.”
A szolgálat gyökere, amikor az ember ezt a leborulást és felajánlást megteszi a végtelen fölség felé. Az emberi oldala a szolgálatnak a karitász és a diakónia, amikor már az emberek felé fordulunk szolgálatunkkal. Ha nincs élő, mély hit és hódolatteljes felajánlás, akkor a karitász és a diakónia üresjárat.
A szolgálat tágabb horizontja a társadalom nézete. A polgári társadalom a karitászt és a diakóniát az egyház sajátos szolgáltatásának tekinti, nem pedig szolgálatnak. Ennek fejében a társadalom az egyházat kizárólag erre a tevékenységre korlátozza. Az egyház „arra jó”, hogy a szegényeket, betegeket, hátrányos helyzetűeket kiszolgálja, de vallásról ne beszéljen, vagyis mondjon le üdvtörténeti küldetéséről. Nekünk keresztény gondolkodású vezetőink vannak, azonban vannak országok, ahol a keresztet ki sem lehet tenni, sem az iskolában, sem szociális intézményekben, ahol az egyház csak végezze a „szolgáltatását”, vallás vagy ideológia nélkül.
Végül plébános atya Teréz anya gondolatával fejezte be előadását: „A látszat és a ki nem érdemelt elismerések éltetnek minket, a szentté levés vágya és tettei helyett.”
A hallgatóság nagy figyelemmel követte az előadásban elhangzottakat.
Csak rajtunk múlik, hogy ebből mit teszünk magunkévá.


További kéep az előadásról a GALÉRIÁBAN

SZIGETI LAJOSNÉ
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi HÍradó


 

Eseménynaptár

Hírek, aktuális

2024-07-24 17:04

Képzési tájékoztató

álláskeresőknekTovább

2024-07-24 10:34

Vágányzári menetrend

a Szombathely – Szentgotthárd vasútvonalon 2024.08.10.-énTovább

2024-07-24 10:21

Balaton-átevezés, 2024. július 27.

2024-ben is evezd le keresztbe!Tovább

2024-07-24 09:40

PLÁNE! - díj

29 előadás rendezett a MeseboltbanTovább

További hírek

Kövessen minket Facebookon is Felhívások Értesítések

Partnereink