Hírek, aktuális / A nemzet önfeláldozásának szimbólumai

Az aradi vértanúk emléknapján Batthyány-Strattmann László Ödön, a  boldoggá avatott hercegorvos dédunokája mondott emlékező beszédet a  körmendi kastély főépülete előtt. A történelmi család feje, tizedik hercege  hangsúlyozta: az aradi tábornokok életében a legfőbb erény a hazaszeretet volt. „Áldozatuk, mártírhaláluk egyszerre tölt el bennünket szomorúsággal, de ugyanakkor büszkeséggel és mély hálával  is” – fogalmazott.

Történelmi jelentőségű nap volt a város életében október 5-e, hiszen a korábbi szokásoktól eltérően ezúttal nem Németújváron (Güssing), hanem Körmenden találkoztak a Batthyány- család tagjai. Délben megtelt a Batthyány emléktemplom, ahol dr. Székely János megyés  püspök celebrált szentmisét.
A főpásztor kiemelte: a Batthyány-család rengeteg, példaként követendő értéket hordoz és ad  tovább nemzedékről nemzedékre. A szentmise után a Batthyánykastély dísztermében  folytatódott a program közös ebéddel, amelyen csaknem nyolcvan Batthyány-családtag vett  részt a világ több tájáról, Ausztriából, Németországból, Svájcból, Uruguayból és  Magyarországról (képünkön). A találkozón dr. Szabó Barna polgármester is köszöntötte a  Batthyányakat, a városvezető feleségével vett részt az eseményen. A délután folyamán Móricz  Péter történész- múzeumvezető mutatta be a kastélyt a családtagoknak, akik közül a legtöbben  először jártak őseik egykori lakhelyén.
Az aradi vértanúk emléknapján az amúgy Bécsben élő Batthyány-Strattmann László Ödön, a  történelmi család feje mondott emlékező beszédet a körmendi kastély főépületénél. Mint  mondta, a kivégzett honvédtisztek a reményt hordozták, azért küzdöttek, hogy  Magyarországnak  szabad, igazságos és független hazát adjanak. A forradalom leverésekor  sem tagadták meg elveiket, életüket adták, Magyarországhoz rendíthetetlenül hűségesek  voltak utolsó percükig. 1849. október 6-án, Aradon bekövetkezett haláluk egy egész nemzet  önfeláldozásának szimbólumává vált.
– Ősünk, Batthyány Lajos sorsa elválaszthatatlanul összekapcsolódik az aradi vértanúkkal. Az első magyar miniszterelnököt 1849. október 6-án éjszaka, Pesten végezték ki. Az ő öröksége nemzedékek óta bennünk él. Szimbóluma a bátorságnak, a szabadságszeretetnek, az  áldozatvállalásnak, aki a saját életét az emberek javáért áldozta fel – hangzott el.
A családfő ezután XVI. Benedek pápa szavait idézte, miszerint: a haza nem csupán egy tér,  amelyben élünk, hanem feladat, amely ránk van bízva. Közös érték, amelyet gyermekeinknek tovább kell adnunk. A beszédben szó esett egyebek mellett a szegények orvosáról, Batthyány- Strattmann Lászlóról is, akinek nem a hatalom vagy a gazdagsághoz való ragaszkodás volt a  fontos, hanem az emberek szeretete. Nemcsak orvosként gyógyított, hanem szolgálta a szegényeket, a rászorulókat és az elfeledetteket is.
– Az aradi vértanúkban, Batthyány Lajosban, Boldog Batthyány- Strattmann Lászlóban tükröződik mindaz, ami ma is kell, hogy vezéreljen minket: a felelősség. Felelősség hitünkért, felelősség hazánkért és embertársainkért, felelősség családunkért és a következő nemzedékekért. Hiszem, hogy gyermekeinknek meg kell mutatni, vannak értékek, amelyek nagyobbak önmagunknál – gondolok itt a hűségre, a bátorságra, a felebaráti szeretetre és a  hitre – fűzte hozzá a szónok, aki zárásként arról beszélt, hogy a család számára nagyon  felemelő, hogy Körmenden Boldog Batthyány- Strattmann László három generációja együtt  lehet. Példaként említette Bálint nagybátyját, aki Kővágóőrsről érkezett, arról a településről,  ahonnan a család származik.
– Külön öröm Johanna és Lelle nagynénéink jelenléte, akik Uruguayból érkeztek – mondta  még Batthyány-Strattmann László Ödön, aki német nyelvű beszédét magyarul zárta: Isten  áldja Magyarországot! Éljen a haza!
A megemlékezés – amelyen közreműködtek a Batthyány Lovas Bandérium tagjai, valamint a  Körmendi Alapfokú Zene- és Táncművészeti Iskola tanárai – az Aradi vértanúk emlékművénél zárult koszorúzással.
 
További képek a KÉPGALÉRIÁBAN

Tóth J.
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó