Hírek, aktuális / A hazai történeti kertek listájában, ami Magyarországon létezik, az első tízben szerepel a körmendi várkastély kertje
2022-12-13 10:02:07
Többször átépítették: Körmenden a várkertben már az 1810-es években meglehetősen modern kertet hoztak létre a sétahelyekkel, pihenőkkel, padokkal
Most egy képzeletbeli sétára invitáljuk önöket a körmendi kastély parkjába Bebes Árpád kalauzolásával, aki a Körmendi Értéktár Bizottság szakmai tanácsadója. Ahogy már értéktári sorozatunkban megszokhatták: nem csak térben, de időben is nagy utat teszünk meg és sok érdekességről számolunk be a Körmendi Várkastély kertje kapcsán. Bebes Árpád a bemutatandó értékeket tematikusan csoportosította ezúttal is.
A mostani témacsoportba a Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes és a Körmendi Várkastély kertje került. Külön-külön foglalkozunk ezekkel, bár a város emblematikus örökségvédelmi értékei a Megyei Értéktárba egy egységként kerültek be. A Várkert ugyanis szerves része a várkastélynak és történelmileg is egybekapcsolódik vele. A korábbi lapszámban a Batthyány- Strattmann kastélyegyüttesről írtunk, most a kert kerül fókuszba.
Kedvelt helyszín
– Ma a Körmendi Várkastély kertjéről lesz szó. Azt azonban hozzá kell tennem ismét, hogy végtelen időt lehetne ennek színes, gazdag történetéről mesélni. Mi ezúttal is csak kis ízelítőre vállalkozhatunk a terjedelmi korlátok miatt, és csak néhány érdekességre lesz mód kitérni a gazdag történelmi múltból. Talán felkeltjük az olvasók érdeklődését és tovább kutatnak a kastély és kertje történetében – szögezte le elöljáróban Bebes Árpád. Azzal folytatta: Valószínűleg sokak számára ismerős tények, információk is sorakoznak majd az írásban. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több körmendi keresi fel a múzeumot például augusztus 19-én, az akkor rendszeresen meghirdetett tematikus múzeumi napon. A vendégek szívesen néznek körbe ilyenkor a tárlatvezetéseken és ismerkednek a kastély történetével és ennek a történetnek szerves része, hogy az épületnek van egy kiterjedt területe is: egy 18. századi barokk kastély ugyanis park nélkül elképzelhetetlen lenne.
– Érdekes, hogy a körmendiek várkertnek nevezik ezt a parkos részt, ami azért is figyelemre méltó és jogos, mert a vár létezéséhez, kezdeti funkciójához köti ezt az elnevezést. De tulajdonképpen ez egy kastélypark, ami önmagában is kiemelkedő kerttörténeti és természeti értéket képviselő terület- jelentette ki Bebes Árpád. Elmondta még: a 150 történeti kert közül, ami Magyarországon létezik, az első tízben ott van a körmendi várkastély kertje. Ez annak köszönhető, hogy a Batthyányakmindig értékes és a kor divatjának megfelelő, magas színvonalú kertet alakítottak ki az idők során, erre mindig hangsúlyosan figyeltek.
A kertet többször átépítették
A kastélypark nagyszabású barokk átépítésének történetéért vissza kell mennünk az időben jócskán, ez 1730 és 1770 között történt meg. Először a park nagy részét alkotó fácános kertet építették meg akkor. A korban ugyanis szokás volt, hogy a kastélyoktól távol eső részeken egy elkerített helyen fácánokat és más egzotikus állatokat tartsanak. Így volt ez Körmenden is. Az új fácános kert főtengelye a kastélyegyüttes észak-déli tengelyére merőlegesen, a főépület középvonalában helyezkedett el, a földszinti kisebb Sala Terrena vonalában. Onnan indult keleti irányba egy főtengely, amelynek oldalára voltak
egyéb más merőleges és geometrikus vonalak szerkesztve. Az átépítés vagy továbbépítés azonban itt nem állt meg természetesen. Az 1780-as években Batthyány II. Lajos idején is folytak tovább a kertépítési munkálatok. Ekkor történt, hogy 1783-ban a várostól keletre húzódó Rába-kanyart átvágták, és a régi folyómedret leszűkítették, középen pedig tóvá duzzasztották a parkon belül. Ami megmaradt a régi folyómederből, abból keletkezett egy új tó és ebben két szigetet is kialakítottak. Ez a mai napig megvan, igyekeznek is rendben tartani. A kertből a fácánokat ekkor kitelepítették. Korábban a fácános kertre az volt a jellemző, hogy modellezte az emberi beavatkozás nélküli természetet, a vadonban így volt az állatoknak búvóhelyük. Ez változott 1780-tól, és a területet egy félig barokk, félig romantikus stílusú parkká építették át. A parknak nagyon fontos elemei voltak a Johann Martin Fischer által formált szobrok is. Róla tudni kell, hogy ő készítette a körmendi Immaculata szobrot is, de például a schönbrunni kert számára egy nagy Mucius Scaevola márványszobor is az ő keze munkáját dicséri. A körmendi kastélyparkba elkészítette a Vertumnust és Pomonát ábrázoló, fehér margitbányai mészkőből faragott párost, amely a Várkert északnyugati részén, a park főtengelye mentén található. Ugyancsak ő faragta mészkőbe Zephirus és Flóra együttlétét is. Ez a megszálló szovjet katonaság idején megsemmisült, azonban 2001-ben elkészült a rekonstrukciója. A parkban az északi kertben van még egy érdekes alkotás, egy Kübelé szobor, egy fej és végtagok nélküli késő barokk töredék, ami a mai napig látható.
Modernizálás
–1795 és 1810 között a kastélyparkot ismét átalakították, ekkor készült el a tájképi kert- szólt egyújabb mérföldkőről Bebes Árpád. Ismertette: többszáz egzotikus fát és cserjét rendeltek Németországból a parkhoz, amivel azt beültették. Egy irat dokumentálta mindezt. Ebben olvasható, hogy nagy gyepfelületeket hoztak létre, rengeteg facsoportot ültettek, kerti tóról is van említés a dokumentumban, továbbá csónakokról, padokról, asztalokról, pihenőkről.
– Ha azt vesszük, hogy ma is ugyanezt a stílust igyekszünk az egyes parkokba visszahozni, akkor Körmenden az 1810-es években meglehetősen modern kertet hoztak létre a sétahelyekkel, pihenőkkel, padokkal- hívta fel a figyelmet a szakember, aki a folytatásban további érdekességekről mesélt: Ugyancsak 1810-ben a kastélyra merőleges főtengely közepére egy akkor divatos obeliszket állítottak fel. Az obeliszkre nagyon szépen rá lehetett látni. Sajnos azonban ez az összhatás megszűnt a későbbi gyárépületek megépítésével, amikor szinte leválasztották a park egy jelentős részét a kastélytól. Jó hír azonban, hogy a legújabb építkezés, ami az idei évben is folyamatban van, és a cipőgyár épületének lebontása is a része, visszaadhatja majd újra a kastély és a várkert közötti egységességet, harmóniát.
Ugyancsak 1810-ben ültették el azt a juharlevelű platánt is a kertben, ami jelenleg Magyarország egyik legnagyobb ilyen fajú fája. Külön érdekesség, hogy 1812-ben itt, a várkert területén találták meg a 14. századból származó körmendi kincset, ami egy nagyon jelentős késő-középkori ezüstkincslelet. Ezt herceg Batthyány- Strattmann Fülöp 1814-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A park egyébként ebben az időben, a századfordulón vasárnap és ünnepnapokon nyitva állt az emberek előtt, így bárki sétát tehetett a kertben.
Vadászlak
Bebes Árpád még egy épületről tett említést, az 1884-ben épült vadászlakról. Ez Batthyány-Strattmann Ödönhöz kapcsolódik. Josef Tischler volt a tervezője, az első lakója pedig Petrzilka Ferenc Károly családjával, akit Batthyány-Strattmann Ödön uradalmi erdésznek nevezett ki. A főerdész 1927-ig lakott itt. Az épületet 2016-17-ben újították fel teljesen, jelenleg kiállítási térként funkcionál.
Ajánló
– Aki még többet szeretne megtudni a kert történetéről, az a Körmendi várkert évszázadai című, 2021-ben a múzeum igazgatója, Móricz Péter történész által írt kötetből tájékozódhat a témában. A könyv a körmendi várkert három évszázados történetét mutatja be: a kastélykert átalakulásait, az itt zajlott eseményeket, a kastélypark építésében meghatározó szerepet játszó Batthyányakat. A kötet második felében a Várkert megmaradt látnivalóival ismerteti meg a szerző az olvasókat. A szöveget közel 200 kép színesíti – zárta ezúttal a beszélgetést egy könyvajánlóval Bebes Árpád.
Már videón is
Újabb kisfilmek kerültek fel Körmend Város honlapjának youtube csatornájára, ahová a helyi értékekről készült videókat teszik közzé időszakosan a szerkesztők. Most a Helyi Értéktárból a Batthyány kastély,
a körmendi gólyák, a Rába folyó és a református templom volt soron, ezzel pedig már tizenkettőre bővült a hungarikum pályázatnak köszönhetően megnézhető kisfilmek listája.
További képek a Várkertről Galériában
PM
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó
A hazai történeti kertek listájában, ami Magyarországon létezik, az első tízben szerepel a körmendi várkastély kertje
Most egy képzeletbeli sétára invitáljuk önöket a körmendi kastély parkjába Bebes Árpád kalauzolásával, aki a Körmendi Értéktár Bizottság szakmai tanácsadója. Ahogy már értéktári sorozatunkban megszokhatták: nem csak térben, de időben is nagy utat teszünk meg és sok érdekességről számolunk be a Körmendi Várkastély kertje kapcsán. Bebes Árpád a bemutatandó értékeket tematikusan csoportosította ezúttal is.
A mostani témacsoportba a Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes és a Körmendi Várkastély kertje került. Külön-külön foglalkozunk ezekkel, bár a város emblematikus örökségvédelmi értékei a Megyei Értéktárba egy egységként kerültek be. A Várkert ugyanis szerves része a várkastélynak és történelmileg is egybekapcsolódik vele. A korábbi lapszámban a Batthyány- Strattmann kastélyegyüttesről írtunk, most a kert kerül fókuszba.
Kedvelt helyszín– Ma a Körmendi Várkastély kertjéről lesz szó. Azt azonban hozzá kell tennem ismét, hogy végtelen időt lehetne ennek színes, gazdag történetéről mesélni. Mi ezúttal is csak kis ízelítőre vállalkozhatunk a terjedelmi korlátok miatt, és csak néhány érdekességre lesz mód kitérni a gazdag történelmi múltból. Talán felkeltjük az olvasók érdeklődését és tovább kutatnak a kastély és kertje történetében – szögezte le elöljáróban Bebes Árpád. Azzal folytatta: Valószínűleg sokak számára ismerős tények, információk is sorakoznak majd az írásban. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több körmendi keresi fel a múzeumot például augusztus 19-én, az akkor rendszeresen meghirdetett tematikus múzeumi napon. A vendégek szívesen néznek körbe ilyenkor a tárlatvezetéseken és ismerkednek a kastély történetével és ennek a történetnek szerves része, hogy az épületnek van egy kiterjedt területe is: egy 18. századi barokk kastély ugyanis park nélkül elképzelhetetlen lenne.
– Érdekes, hogy a körmendiek várkertnek nevezik ezt a parkos részt, ami azért is figyelemre méltó és jogos, mert a vár létezéséhez, kezdeti funkciójához köti ezt az elnevezést. De tulajdonképpen ez egy kastélypark, ami önmagában is kiemelkedő kerttörténeti és természeti értéket képviselő terület- jelentette ki Bebes Árpád. Elmondta még: a 150 történeti kert közül, ami Magyarországon létezik, az első tízben ott van a körmendi várkastély kertje. Ez annak köszönhető, hogy a Batthyányakmindig értékes és a kor divatjának megfelelő, magas színvonalú kertet alakítottak ki az idők során, erre mindig hangsúlyosan figyeltek.
A kertet többször átépítették
A kastélypark nagyszabású barokk átépítésének történetéért vissza kell mennünk az időben jócskán, ez 1730 és 1770 között történt meg. Először a park nagy részét alkotó fácános kertet építették meg akkor. A korban ugyanis szokás volt, hogy a kastélyoktól távol eső részeken egy elkerített helyen fácánokat és más egzotikus állatokat tartsanak. Így volt ez Körmenden is. Az új fácános kert főtengelye a kastélyegyüttes észak-déli tengelyére merőlegesen, a főépület középvonalában helyezkedett el, a földszinti kisebb Sala Terrena vonalában. Onnan indult keleti irányba egy főtengely, amelynek oldalára voltak
egyéb más merőleges és geometrikus vonalak szerkesztve. Az átépítés vagy továbbépítés azonban itt nem állt meg természetesen. Az 1780-as években Batthyány II. Lajos idején is folytak tovább a kertépítési munkálatok. Ekkor történt, hogy 1783-ban a várostól keletre húzódó Rába-kanyart átvágták, és a régi folyómedret leszűkítették, középen pedig tóvá duzzasztották a parkon belül. Ami megmaradt a régi folyómederből, abból keletkezett egy új tó és ebben két szigetet is kialakítottak. Ez a mai napig megvan, igyekeznek is rendben tartani. A kertből a fácánokat ekkor kitelepítették. Korábban a fácános kertre az volt a jellemző, hogy modellezte az emberi beavatkozás nélküli természetet, a vadonban így volt az állatoknak búvóhelyük. Ez változott 1780-tól, és a területet egy félig barokk, félig romantikus stílusú parkká építették át. A parknak nagyon fontos elemei voltak a Johann Martin Fischer által formált szobrok is. Róla tudni kell, hogy ő készítette a körmendi Immaculata szobrot is, de például a schönbrunni kert számára egy nagy Mucius Scaevola márványszobor is az ő keze munkáját dicséri. A körmendi kastélyparkba elkészítette a Vertumnust és Pomonát ábrázoló, fehér margitbányai mészkőből faragott párost, amely a Várkert északnyugati részén, a park főtengelye mentén található. Ugyancsak ő faragta mészkőbe Zephirus és Flóra együttlétét is. Ez a megszálló szovjet katonaság idején megsemmisült, azonban 2001-ben elkészült a rekonstrukciója. A parkban az északi kertben van még egy érdekes alkotás, egy Kübelé szobor, egy fej és végtagok nélküli késő barokk töredék, ami a mai napig látható.
Modernizálás
–1795 és 1810 között a kastélyparkot ismét átalakították, ekkor készült el a tájképi kert- szólt egyújabb mérföldkőről Bebes Árpád. Ismertette: többszáz egzotikus fát és cserjét rendeltek Németországból a parkhoz, amivel azt beültették. Egy irat dokumentálta mindezt. Ebben olvasható, hogy nagy gyepfelületeket hoztak létre, rengeteg facsoportot ültettek, kerti tóról is van említés a dokumentumban, továbbá csónakokról, padokról, asztalokról, pihenőkről.
– Ha azt vesszük, hogy ma is ugyanezt a stílust igyekszünk az egyes parkokba visszahozni, akkor Körmenden az 1810-es években meglehetősen modern kertet hoztak létre a sétahelyekkel, pihenőkkel, padokkal- hívta fel a figyelmet a szakember, aki a folytatásban további érdekességekről mesélt: Ugyancsak 1810-ben a kastélyra merőleges főtengely közepére egy akkor divatos obeliszket állítottak fel. Az obeliszkre nagyon szépen rá lehetett látni. Sajnos azonban ez az összhatás megszűnt a későbbi gyárépületek megépítésével, amikor szinte leválasztották a park egy jelentős részét a kastélytól. Jó hír azonban, hogy a legújabb építkezés, ami az idei évben is folyamatban van, és a cipőgyár épületének lebontása is a része, visszaadhatja majd újra a kastély és a várkert közötti egységességet, harmóniát.
Ugyancsak 1810-ben ültették el azt a juharlevelű platánt is a kertben, ami jelenleg Magyarország egyik legnagyobb ilyen fajú fája. Külön érdekesség, hogy 1812-ben itt, a várkert területén találták meg a 14. századból származó körmendi kincset, ami egy nagyon jelentős késő-középkori ezüstkincslelet. Ezt herceg Batthyány- Strattmann Fülöp 1814-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A park egyébként ebben az időben, a századfordulón vasárnap és ünnepnapokon nyitva állt az emberek előtt, így bárki sétát tehetett a kertben.
Vadászlak
Bebes Árpád még egy épületről tett említést, az 1884-ben épült vadászlakról. Ez Batthyány-Strattmann Ödönhöz kapcsolódik. Josef Tischler volt a tervezője, az első lakója pedig Petrzilka Ferenc Károly családjával, akit Batthyány-Strattmann Ödön uradalmi erdésznek nevezett ki. A főerdész 1927-ig lakott itt. Az épületet 2016-17-ben újították fel teljesen, jelenleg kiállítási térként funkcionál.
Ajánló
– Aki még többet szeretne megtudni a kert történetéről, az a Körmendi várkert évszázadai című, 2021-ben a múzeum igazgatója, Móricz Péter történész által írt kötetből tájékozódhat a témában. A könyv a körmendi várkert három évszázados történetét mutatja be: a kastélykert átalakulásait, az itt zajlott eseményeket, a kastélypark építésében meghatározó szerepet játszó Batthyányakat. A kötet második felében a Várkert megmaradt látnivalóival ismerteti meg a szerző az olvasókat. A szöveget közel 200 kép színesíti – zárta ezúttal a beszélgetést egy könyvajánlóval Bebes Árpád.
Már videón is
Újabb kisfilmek kerültek fel Körmend Város honlapjának youtube csatornájára, ahová a helyi értékekről készült videókat teszik közzé időszakosan a szerkesztők. Most a Helyi Értéktárból a Batthyány kastély,
a körmendi gólyák, a Rába folyó és a református templom volt soron, ezzel pedig már tizenkettőre bővült a hungarikum pályázatnak köszönhetően megnézhető kisfilmek listája.
További képek a Várkertről Galériában
PM
Fotó: Jámbori Tamás
Körmendi Híradó
Eseménynaptár
Hírek, aktuális
2024-04-24 11:09
Holnap kinyit a Körmendi Mozi
A moziban csütörtöktől vasárnapig lesznek vetítésekTovább
ÖNKORMÁNYZAT
