sortáv

A Németújvári (Güssingi) vár

droszler | 2011. április 19 22:43:56 | kultúra |
A Németújvári (Güssingi) vár


Nyitva: Húsvét hétfõ - Október 31, Kedd - Vasárnap 10-17h, Hétfõ szünnap

Belépõ: Felnõtt 5,60 €, Nyugdíjas 4,10 €, Gyermek (6-14) - diák 3,50€

Családi jegy 13 €, Idegenvezetés 1,20 € / fõ

Csoportárak: Felnõtt 5,10 €, Nyugdíjas 3,60 €, Gyermek (6-14) - diák 3 €

Felvonó: 1 € / fõ / út

Parkolás: ingyenes

Kutya bevihetõ! (tapasztaltuk)

Útvonalterv: viamichelin.com

Güssing térkép

Bõvebb információ: Burg Güssing

A güssingi vár egy régen kialudt vulkáni kúpon áll. A síkságból meredeken kiemelkedõ sziklafalai és a kráter körül elhelyezkedõ fennsík, valamint a fekvés maga az osztrák–magyar határvidéken ideális körülményeket teremtettek egy védekezésre alkalmas vár létesítéséhez.

Kattintson a képere !

Már 1157-ben oklevelekben említették Güssinget.


Három mozgalmas évszázad után végül 1524. június 30.-án vált Güssing (Németújvár) a Batthyányak tulajdonává, amelyet – majdnem egy fél évszázaddal késõbb – a mai napig a güssingi várral kapcsolnak össze, és „Németújvár“-t a nevükben hordozzák (Batthyány von Németújvár – Németújvári Batthyány).

A következõkben a güssingi vár történetének rövid bemutatása olvasható a Batthyányak érkezéséig, majd ezt követi a várban történt események kronológiai összefoglalása a jelenlegi várurak, a Batthyány család idejében.

1140 és 1150 körül jöttek a Wolfer és a Hederich testvérek Magyarországra. II. Géza magyar király hívta 1157-ben a – valószínûleg a Duna menti Hainburgból származó – Grafen Wolfert Güssingbe, és neki ajándékozta a „Kyscen“ hegyet és környékét.

Az elsõ fából készült várat és egy kolostort valószínûleg Graf Wolfer építette.

Ugyanakkor azt is feltételezhetõ, hogy a vár és a kolostor elsõ építtetõi bencések lehettek.

Már akkoriban feltûnt az oklevelekben a Havas Boldogasszony Zarándoktemplom neve. Ez a mai várkápolna.

III. Béla király elvette a tulajdonosoktól a várat annak stratégiai fekvése miatt, és felépített egy erõs várat kõbõl és téglából. A güssingi várat azóta hívták „Novum Castrum“-nak (jelentése: új vár, innen származik a Németújvár név is); ezt a nevet 1198-ban említették elõször oklevelekben. Güssing azon kevés magyar várak közé tartozik, amelyeket a tatárok 1241–1242-ben nem tudtak elfoglalni.

A vár 1245-ig Gróf Csák Dömötör tulajdonába tartozott. Ezután került vissza IV. Béla királyhoz. Õ bízta rá egy rövid idõre a Johannita rendre (1246), és késõbb kincstárnokára, Mauricius-ra (1263), aki aztán a várat tovább építette.

1272-ben II. Henrik-et említik az oklevelekben Güssing uraként, aki a güssingi grófok nemzetségébõl származik, és az elsõ várúr, Wolfer utódja. 1273-ban a cseh Ottó király támadásaival szállt szembe a vár. A güssingi grófok, de különösen „Rettenetes Iván” több alkalommal bonyolódtak háborúkba a királyi házakkal, vad rabló hadjáratokba kezdtek, és zavargásokat szítottak. Erre az idõre esett a „güssingi viszály” is, amely után végül 1289–90-ben Albert herceg – IV. László beleegyezésével – megfosztotta a güssingieket hatalmuktól.

Zsigmond király idejében, 1391-ben a vár a sárói és lévai Chec nemzetséghez került. A leszármazottak azonban olyan mértékben eladósodtak, hogy összes javaikat el kellett zálogosítaniuk, és 1455-ben csak nehezen tudták Andreas Baumkirchertõl megvédeni Güssinget.

Ez csak Újlaki Miklós segítségével volt lehetséges, aki 1458-ban megszerezte a vár tulajdonjogát és a güssingi uradalmat. Akkoriban a güssingi uradalom 25 helységet foglalt magába.

1459-ben Güssing várában azok a mágnások, akik Corvin Mátyás megválasztásával nem voltak megelégedve, III. Frigyes császárt választották Magyarország királyává. Ez azonban sikertelen maradt, és végül Újlaki mégis behódolt Mátyás királynak.

Fia, Újlaki Lõrinc Mátyás király hû alattvalójaként határozottan és nyíltan lépett fel a következõ cseh királlyal, II. Wladislavval szemben. Ezzel magára haragította a királyt. 1495-ben a király hadserege súlyos károkat okozott a várban. Ez vitte rá végül Újlakit, hogy kibéküljön a királlyal. Lajos király 1520-ban Belgrád kapitányává nevezte ki. Négy évvel késõbb gyermektelenül halt meg.

1524. június 30-án Batthyány Ferenc (1497–1566) fiatalkori barátjától, II. Lajos királytól megkapta Güssing várát a körülbelül 60 helységet magában foglaló uradalommal együtt – fizetségként Jaicza várának törökök elleni hõsies védelmezéséért. Güssing a Batthyányak fõ rezidenciája lett.

Kattintson a képere !


Amikor 1532-ben a törökök Bécs ellen indultak, Güssinget is feldúlták. Hogy I. Ferenc a teljes megsemmisítést elkerülje, és a várat megkímélje, egyezséget kellett kötnie a törökökkel, ez a vár és a lakosság javát is szolgálta.

Ezután a várat 75.000 guldenért újjáépítették, és III. Baltazár idején tovább bõvítették; 1540 és 1580 között emelték a körtornyot (Scheibelturm), a vár körüli téglából készült erõdítményt kibõvítették, és egy bástyát építettek.

1605-ben, II. Ferenc idején a Bocskaival szövetkezett törökök („Bocskai-felkelés”) is betörtek Güssingbe, és feldúlták a vidéket, a vár azonban ellenállt.

Kattintson a képere !


I. Ádám végül 1638-ban Güssingbe hívta a ferenceseket, és megalapította a kolostort a családi kriptával. Õk azóta elválaszthatatlanul összefonódtak a várral. Õ tette Güssinget oktatóhellyé is, egész Európából érkezett fiatal arisztokraták számára.

1693-ban, II. Kristóf idején a vár ismét menedékhelyként szolgált a lakosság számára a közeledõ törökök elõl, akik Bécs török ostroma után menekülni kényszerültek. Kristóf és fia, II. Ádám üldözte el õket. 1700 körül a vár a császári csapatok arzenáljaként szolgált.

Az idõk aztán változtak, és a haditechnika fejlõdése miatt a vár lassan elveszítette stratégiai jelentõségét. Így 1777-ben valamennyi ágyút eltávolították. A magas fenntartási költségek és a Mária Terézia császárnõ által eközben bevezetett fejadó miatt megkezdték a védelmi létesítmények részleges eltávolítását.

A kristófi (régebbi, hercegi) és a páli (fiatalabb, grófi) leszármazási ágak I. Ádám 1659-ben bekövetkezett halála utáni szétválása óta, de legkésõbb azóta, hogy Batthyány-Strattmann Lajos herceg a körmendi kastélyt tette székhelyévé, Güssing elvesztette a Batthyányak hatalmi centrumaként betöltött jelentõségét.

A vár és a hozzá tartozó kolostor és családi kripta történelmi jelentõségnek tudatában Fülöp herceg 1870-ben egy alapítványt hozott létre a güssingi vár fenntartására.

Mivel az alapítvány az elsõ világháború utáni inflációs években tõkéjének nagy részét elveszítette, megoldást kellett találni, hogyan lehetne a vár és a kolostor fenntartását a jövõben is biztosítani. Ezen okból ajánlották az 1980-as években Burgenland Tartománynak, illetve a közszférának a Batthyány Fülöp herceg-féle alapítvány együttes kezelését.

Kattintson a képere !


A várat a továbbiakban a Néhai Batthyány-Strattmann Fülöp herceg Alapítványa vezeti. A kurátora a mindenkori családfõ – jelenleg Batthyány-Strattmann László Paszkál.

2008-ban a herceg a kurátori funkciót legidõsebb fiának, Gróf Batthyány László Ödönnek adta át.





Várjuk véleményét a fórumban.

ITA GER SUO

Programnaptár

2014.április 19. szombat
sortáv
HKSzCsPSzV
 

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

sortáv