Tájékoztató Körmend Város Önkormányzatának
2010. július 9-ei rendkívüli ülésérõl.
Elõkészületek az önkormányzati választásokra
A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló törvény (2010.évi L. tv. ) rendelkezései szerint csökken Körmenden is a képviselõk száma. A korábbi 10 egyéni körzet helyett csak 8 lesz, míg a kompenzációs listáról szerezhetõ mandátumok száma 7-rõl 3-ra csökken. Ennek következtében át kellett alakítani a választási körzeteket, és ehhez kapcsolódóan a helyi választási szerveket is újból meg kellett választani. A Helyi Választási Bizottság elnökévé dr. Kristóf Lászlót, tagjaivá Szigeti Imrét és Csima Árpádot választották a képviselõk, s a Szavazatszámláló Bizottságok tagjairól is döntöttek. A korábbi 11 szavazókör helyett 10 fog mûködni, kialakításukkor pedig úgy kellett eljárni, hogy a lakosság száma megközelítõen azonos legyen, de figyelemmel kellett lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra is. Ezek közül a földrajzi elhelyezkedésre, tagoltságra tekintettel a 8.számú választási körzetben 3 szavazókört kellett kijelölni (Horvátnádalján, Felsõberkiben, és Alsóberkiben). Az 1 sz. választókörzetben az új körzethatárok miatt megduplázódott a választópolgárok száma, azonban még így is elmarad a többi körzetétõl. Ezt az indokolja, hogy az itt felállított szavazókör (Gimnázium) fogja biztosítani az igazolással szavazók számára a választójog gyakorlásának helyét. A négy évvel ezelõtti önkormányzati választáshoz hasonlóan külön szavazókör fogja biztosítani Alsóberkiben a kisebbségi önkormányzati választások lebonyolítását. A képviselõk által egyhangúlag megválasztott helyi választási szervek megbízatása négy évre szól. Az önkormányzati választásokkal kapcsolatos részletes információk (új választókörzetek, Helyi Választási Iroda határozatai) megtalálhatók a város honlapján ( www.kormend.hu ).

Költségvetési rendelet módosítása
Másodszor módosítják a képviselõk a költségvetési rendeletet. A központi támogatások elõirányzata növekedett több tételbõl fakadóan (kereset-kiegészítések, prémiumévek, közcélú foglalkoztatás, szociális ellátás, kisebbségi önkormányzat támogatása), a kisebbségi önkormányzat költségvetési módosításai is jóváhagyásra kerültek, akárcsak a Polgármesteri Hivataltól átcsoportosított dologi kiadások a Kulturális Központ részére (különbözõ rendezvényekhez). A gazdálkodási tartalék terhére biztosított felújítások (BCM Óvoda festése, Sportcsarnok lakkozása), a céltartalék terhére biztosított összegek (Kölcsey Utcai általános Iskola felújításának pályázatához, piaci zöldséges pavilonok, ill. a GYSEV beruházáshoz kapott támogatás), és a projektekhez kapcsolódó elõirányzat módosítások szintén részét képezték a 13 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadott rendeletmódosításnak.
Ennek alapján a bevételek és kiadások fõösszegét 3.927.088 eFt-ban, az önkormányzat általános tartalékát 13.203 eFt-ban, nevesített és szabad céltartalékát 79.680 eFt-ban hagyta jóvá a Képviselõ-testület.




A Körmend-Zalalövõi vasút újraindításáért
A Körmend – Zalalövõ vasútvonal ügyét már több alkalommal is tárgyalták a képviselõk, Bebes István polgármester pedig több ízben fordult kérdéssel, interpellációval – mint térségi országgyûlési képviselõ – az illetékesekhez. Mint ismert 2007. novemberében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 38 szárnyvonal bezárásának terveit ismertette, melyek között szerepelt a Körmend – Zalalövõ szakasz is. Ezzel ismét az önkormányzatokra kívántak feladatot hárítani, mert csak azoknak a vonalaknak a mûködését támogatták volna a tervek szerint, melyek önkormányzati összefogás keretében térségi vasútként üzemelnének a jövõben. A Képviselõ-testület 2007. november 6-i rendkívüli ülésen hozott határozatában nyilvánította ki, hogy mindent elkövet, hogy a vonalszakaszt ne szüntesse meg a Kormány. Ennek érdekében kezdeményezte a GKM-nél a térségi vonalként való mûködés lehetõségét, s hasonló szándéknyilatkozatra kérte fel a többi érintett önkormányzatot is. Sajnálatos módon a GKM. a térségi önkormányzatok szándéknyilatkozataira semmilyen pozitív irányú reagálást nem tett. 2008. decemberében – többszöri megkeresésre – Dr. Molnár Csaba Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Miniszter arról adott tájékoztatást, hogy a Közlekedés Operatív Program és az azt alátámasztó dokumentum, az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Alágazati Célkitûzéseit Megvalósító Stratégiái tükrözik a magyar vasútfejlesztés hosszú távú gondolkodásmódját. A Zalalövõ-Körmend vasútvonal fejlesztése nem került bele egyik stratégiai dokumentumba sem. 2009. december 12-én gördült ki vonat utoljára Körmendrõl Zalalövõ felé, a kormány ugyanis nem rendelte meg a vasúti szolgáltatást ezen a szakaszon. A vonatokat azóta buszok pótolják. A menetrend miatt sokan elégedetlenek, mivel a buszok ritkábban járnak, s nem ugyanabban az idõben szállítják az utasokat, mint korábban a vonatok. A térségben élõknek és az ott élõ lakosságot képviselõ önkormányzatoknak az a szándéka, hogy ismét legyen vasúti közlekedés Körmend és Zalalövõ között.
Bebes István polgármester elmondta, hogy tájékozódott a szárnyvonal mûködésének visszaállításával kapcsolatosan, melynek elsõ lépcsõjeként az érintett településeknek kell ismételten szándéknyilatkozatot tenni, hogy igénylik a megszüntetett vonalakon a vasúti közlekedés visszaállítását. Ezt követõen fogják megvizsgálni ennek lehetõségét az illetékes szervek. Bár az utaslétszámok nem voltak kedvezõek, ennek egyik fõ oka a szolgáltatás minõségében keresendõ. A közlekedés újraindítása esetlegesen új szolgáltatóval is történhet.
Szabadi István képviselõ az iránt érdeklõdött, hogy költségvetési vonzata is van-e az önkormányzat számára a visszaállításnak, illetve amennyiben gazdaságtalan a mûködése, akkor a buszközlekedés megreformálását kellene elõtérbe helyezni. Bebes István reagálásában kifejtette, hogy elvi nyilatkozatról van szó, valamennyi érintett településnek az az álláspontja, hogy állami feladat a közösségi közlekedés lehetõségeinek megteremtése. A korábbi 7 vonatpár helyett csupán 2 buszpár van, ez nem megfelelõ a térségben élõk közlekedésének biztosítására. Amennyiben ez nem megoldható a vasúttal, akkor a buszközlekedést kell bõvíteni. Bán Miklós képviselõ szintén támogatta a szárnyvonal visszaállításával kapcsolatos szándéknyilatkozatot, s a vonalszakaszban rejlõ távlati lehetõségekre hívta fel a figyelmet.
A Képviselõtestület ezt követõen egyhangúlag az alábbi határozatot hozta:
„Körmend Város Önkormányzata Képviselõ-testülete a térségben élõk érdekeinek képviseletében kinyilvánítja azon szándékát, hogy szükségesnek tartja a Körmend – Zalalövõ vasútvonal közösségi közlekedésbe való visszaállítását, és egyúttal felhívja az illetékesek figyelmét ennek érdekében a szükséges intézkedések megtételére.”