sortáv
sortáv
vissza a katalógushoz
sortáv
Szervezet neve : KÖRMENDI IPARTESTÜLET
Szervezeti forma : érdekvédelmi szervezet
Székhelye : Körmend
Címe : Körmend, RÁKÓCZI U. 33.
Elnök : JOÓ ISTVÁN
Ügyintéző : MITTLI SÁNDOR
Tevékenységi köre : ÉRDEKKÉPVISELET
Célkitűzés : A Körmend és környékén lévő vállalkozók részére adó, TB, adóbevallásokkal kapcsolatos tájékoztatás.
Esetenként tanácsadások, szakmai konzultációk tartása vállalkozók részére.



Történet : Körmend évszázadokon át virágzó iparos és kereskedő város volt. Jó úthálózata, IV. Béla 1244. évi kiváltságlevele - amely mezővárosi rangot adott, - az országos vámmentesség és a Zsigmond király által adományozott árumegállítási jog nagyban elősegítette fejlődését. Az új ipartörvény hatására lassan megszűntek a céhek, s helyükbe lépett itt is az Ipartestület, mely a járás iparosságát fogta össze, látta el a környező falvak lakosságának ipari szükségleteit és gondoskodott az iparos utánpótlás neveléséről.
1889. évi december hó 8-árn közgyűlést tartott, amelyen az ipartestületet véglegesen megalakítottnak nyilvánították és elöljáróságot választottak: Elnök Barabits Lajos, alelnök Benedek János, jegyző Háry József lett. 1892-ben temetkezési özvegyi és árvasegély, betegsegélyező rendszabályt hoztak létre, mely szerint a testület tagjai és azok hozzátartozói különböző szolgáltatásoknál kedvezményben részesültek. Megalakult az Iparos Dalárda és Olvasó Kör. Az I. Világháború előtt virágzó mozgalmas iparos élet volt. A körmendi járás iparosságának legmaradandóbb és legértékesebb létesítménye az ipartestületi székház volt, amely 1911-ben épült a Széchenyi utcában. Körmend iparosságának létszáma a századfordulón 194 volt a következő megoszlásban: 23 asztalos, 34 cipész, 38 szabó, 5 ács, 2 bádogos, 2 bábos, 8 bognár, 5 borbély, 1 cukrász, 3 cserepes, 3 esztergályos, 1 fazekas, 1 faárus, 8 hentes-mészáros, 3 kalapos, 1 kefekötő, 1 kékfestő, 5 kovács, 1 kocsigyártó, 9 kőműves, 1 köteles, 1könyvkötő, 7 lakatos, 2 molnár, 2 órás, 7 pék, 1 rézműves, 1 szitás, 2 szíjgyártó, 8 szobafestő, 1 szűcs, 1 takács, 1 tímár, 1 toronyórás, 3 üveges. Elnökei: Kluge Pál 1898-1935, Issovits István 1935-1942, Boda Lajos 1942-1947, Zwiefel
Lajos 1947-1948-ig. A két háború között nagyarányú visszaesés mutatkozott, lassú fellendülés csak az 1950-es évek közepe után következett.
A szocialista iparosítás kezdetén megszüntették az ipartestületeket és létre kellett hozni jogutódjaként a Kisiparosok Országos Szabad szervezetét, KIOSZ név alatt, mely 1948. december hónapban alakult. E!nöke: Végh József festő, titkára Háber Frigyes fényképész lett. A régi iparos elődökhöz hasonlóan újra kezdődtek kiállítások, iparos-bálok. A tanulók nevelése, időszaki vizsgáztatása és számos társadalmi tevékenység is beindult.
A megmozdulások számos megyei és országos jó és kiváló eredményt
hoztak, melyet korabeli oklevelek bizonyítanak. 1979-ben modem új székházba költözött a testület a Rákóczi utcába. Ezekben az években a vezetőség már sűrűbbre változott. A KIOSZ 42 éve alatt nyolc elnök váltotta egymást. Végh József 1948-1949, Marksz Ferenc 1949-1954, Gölicz József 1954-1959, Orbán György 1959-1965, Németh József 1965-1969, Káhr József 1969-1976, Tóth József 1976-1986, Dévai Miklós 1986-1990. A Testület elnökei városunk legelismertebb iparosai voltak, számos városi tisztséget töltöttek be. Tevékenységüket társadalmi munkában végezték.
Az 1990-es történelmi jelentőségű rendszerváltás után ismét felvette régi, patinás nevét és KÖRMENDI IPARTESTÜLET lett újra. Teljes joggal, jogutódként látja el a járás iparosságának érdekképviseletét, ipartörvény és adótájékoztatását. Elnöke: Joó István vízvezetékszerelő, alelnöke: Varga Tibor festő m., ügyvezetője Mittli Sándor, tagjai: Biczó Zoltán kőműves m., Fekete Ferenc ács m., Heiczinger László, Németh Géza ács m., Scheiber Mihály műszerész, Szakály Károly asztalos m., Zsigovics János ács m., Horváth László Felügyelő Biz. elnök, Vörös Károly Felügyelő Biz. tag, Pászthory Józsefné adminisztrátor.