Hírek, aktuális / Ősz a kiskertekben...

Bár az indiánnyár még tart, a növények is lassan felkészülnek az évszak váltásra, egyre többet hullatják majd leveleiket, sok munkát adva ezzel az udvarokban. A kertünkben lehulló megsárgult levelek beterítik az udvart, ha pedig nem tudjuk hova tenni, legtöbb esetben elégetjük őket. Nem mindegy azonban, hogy mikor, hol és hogyan tesszük ezt! Gondolni kell azonban a biztonságos égetésre!

Az ősz beköszöntével mindenki szívesen tevékenykedik a kertben, levágja és kupacokba gyűjti az elszáradt ágakat, a veteményes maradványait, illetve a fák lehulló leveleit. De mit tegyünk a növényi hulladékokkal? Célszerű lehet a komposztálás, hiszen a komposzt tápanyagdús talajt biztosít a növények számára, sokkal egyszerűbbnek tűnő megoldás azonban, hogy elégetjük a leveleket, maradványokat.
A kerti égetésnek viszont szigorú szabályai vannak!
Elsőként azt kell szem előtt tartanunk, hogy főszabály szerint tilos szabadtéren égetni. Belterületi, kerti égetésre csak akkor van lehetőség, ha azt külön önkormányzati rendelet megengedi. Fontos, hogy mielőtt udvarunkon tüzet gyújtunk, járjunk utána a helyi szabályozásnak, amely pontosan meghatározza, mely időszakokban, mely napokon és mely időkeretben van lehetőség a tűzgyújtásra. Ahol nincs erre vonatkozóan helyi önkormányzati rendelet, ott égetés céljából tüzet gyújtani szigorúan tilos!
Emellett persze az sem mindegy, hogy milyen feltételek mellett fogunk hozzá a munkálatokhoz. Lehetőség szerint úgy kell megválasztani az égetés helyét, hogy ne legyenek a közelben fák, bokrok, száraz növények, amelyekre a lángok könnyen átterjedhetnek. Fontos az is, hogy szeles időben ne gyújtsunk tüzet, mivel a szél az égő leveleket könnyen felkaphatja, és így a tűzrakás környezete, vagy akár a szomszéd udvara is pillanatok alatt lángba borulhat. Amennyiben égetés közben támad fel a szél, fejezzük be a tevékenységet, oltsuk el a tüzet, és egy későbbi időpontban folytassuk a munkát. Pontosan ezért talán a legfontosabb szabály, hogy soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet, és mindig tartsunk a közelben készenlétben oltásra alkalmas eszközöket. Legjobb, ha megfelelő mennyiségű vízzel, homokkal, és kéziszerszámokkal készülünk fel arra, hogy ne kerüljünk váratlan helyzetbe, és azonnal el tudjuk oltani a lángokat, mielőtt azok elszabadulnak. Ha tevékenységünket befejeztük, mindig alaposan győződjünk meg arról, hogy megfelelően eloltottuk a tüzet és biztonságosan hagyhatjuk el a területet.