sortáv

Ásatás a belvárosban

droszler | 2005. január 22 16:34:39 | Körmendi Híradó |
Megelõzõ, feltáró ásatást folytatott december elején a Bástya utca és a Bem József utca sarkán levõ építkezés területén dr. Siklósi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa. A munkálatok eredményeként fontos adalékokkal bõvült városunk építéstörténete.
A mai Bástya utca, Bem József és Kölcsey Ferenc utca által határolt terület az elmúlt évszázadok során mindig Körmend egyik legfontosabb része volt. Tavaly bontották le azt a házat a Bem és a Bástya utca sarkán, amelynek a helyén a belváros északnyugati sarkán állt egykor a 16.-17. században épült olaszbástya, ami 1724-re már eltûnt, másrészt ezeknek az utcáknak páratlan számozású oldalán az akkor még meglevõ várárokban víz folyt. Az egykori árok és sánc részletét 1984-ben, a Blickle-ház elbontásakor végzett leletmentésnél Hajmási Erika régész mérte fel. A Bem J. u. 3. számú ház helyén folytatott mostani ásatás során „R” monogramos téglákat sikerült gyûjteni, melyek Rechnizer Mór körmendi téglagyárában készültek. Ez a gyár 1880-1914 között mûködött, tehát a most már lebontott házat ekkor építhették. „KV” – azaz Körmend Város - monogramos téglák is elõkerültek, amelyeket viszont az 1834-1845 között üzemelõ „Körmend Mezõ Város téglakemenczéjé”- ben égettek. A lebontott ház udvarában és pincéjében ásott három árokban sikerült dr. Siklósi Gyulának felmérni az e helyen 15-17 méter széles, a mai utca szintjétõl számítva 3,6 méter mély egykori vizesárok részletét, rögzíteni nyomvonalát - akárcsak az itteni sáncoknak -, meghatározni az északnyugati olaszbástya helyét, alaprajzát. A régész valószínûsítette a valaha a közelben álló, korai alapítású Szent Márton templom helyét, a környezõ 18-19. századi épületek építéstörténetét.
Az ásatásról szóló tanulmány az idei év végén a Savaria Évkönyvben fog megjelenni.

CsT