sortáv

A körmendi vár története

gangura | 2002. szeptember 16 17:59:31 | körmendi hírek |
Kattintson a képere !A helységet elsõ ízben az 1238-ban kelt oklevél említi "regis de villa Curmend" alakban, amikor Pál fehérvári fõispán bizonyos földbirtok ügyben intézkedik a körmendi vendégek és Búza s társai között.

IV.Béla király a tatárjárás után, 1244.október 28-án különféle kiváltságokkal ruházta fel a várost. Oklevelében a várat is megemlíti. Eszerint a Csörnöc folyón túl terjedõ földet a körmendi lakosság nem használhatja, mert a körmendi várat szolgálja, "castrum volumus quiste et paci fice remanere".
IV. László uralkodása idején 1289-ben egy bizonyos Trusalch nevû német foglalta el csapatával a várat, mely azonban rövidesen ismét magyar kézre került vissza és továbbra is királyi vár maradt.

Kattintson a képere !Zsigmond 1394-ben a várat és tartozékait Lentiért s Újvárért cserélte el felsõlendvai Szécsi Péter feleségével. 1430-ban már a Széchenyi család birtoka, melyet azonban a király 1437-ben Arany Mihály fia István nógrádi comesnek és biki Basó Istvánnak adományozott. Nem sokkal ezután 1440-ben újra a Szécsieké lett.
Albert király halála után a Széchenyiek I. Ulászló pártjára állnak, ezért Erzsébet királyné nevében Háságyi Dénes fia Imre a várost elfoglalta, de a várat eredménytelenül ostromolta. A várost 1441-ben Ulászló visszavette, és valószínû, hogy visszaadta Széchenyi Lászlónak. V. László király 1456-ban meghagyta a budai káptalannak, hogy Gúthi Országh Mihálytés Széchenyi László leányait, Annát és Advigát iktassa be Körmend város és tartozékainak birtokába. Ennek megtörténtérõl azonban nincsenek adataink.

Kattintson a képere !Széchenyi László magtalan halála után, 1457-ben alsólendvai Bánfi Pál királyi ajtónállómester lett Körmend felének birtokosa, míg 1458-ban Mátyás király egyes részeit Nádasdi Darabos Lászlónak, és Darabos Jakab fiainak, Gergely-,, Balázs- és Lõrincnek adományozta. Darabos László 1462-ben saját részét 50 forintért monyorókeréki Ellerbach Bertoldnak adta el, kinek fia Ellerbach János 1496,március elején a körmendi várat és várost 22 000 forintért Szécsi Miklód fiainak Miklósnak és Tamásnak zálogosította el, de még ebben a hónapban Ellerbach a pozsonyi káptalan elõtt, magtalan halála esetére Erdõdy Bakács Tamás egri püspökre és családjára hagyományozta azért a 40 000 forintért, amit Erdõdytõl kapott. Ennek alapján II. Ulászló király rendeletére a budai káptalan 1496.május 1-én Erdõdy be is iktatta a birtokba. Ekkor említik elsõ ízben várnagyát, Tharódy Bertalant. Geréb Péter országbíró rendeletére 1497-ben a vasvári káptalan ellentmondás nélkül ugyanebbe a birtokba Szécsi Miklóst és Tamást is beiktatta zálog címén. Az emiatt indult perben Erdõdy Tamás lett a gyõztes, és 1503-ban egyedüli birtokos Körmendnek.

Kattintson a képere !A várat és tartozékait Erdõdy Pétertõl hûtlenség miatt I. Ferdinánd 1529-ben elvette és Máris királynénak adta zálogba. Úgy látszik azonban, hogy Erdõdy visszakapta a birtokot, mert 1551-ben a várat Tarnóczy Andrásnak 13 000 forintért elzálogosította, majd 1565-ben visszaváltotta. Erdõdy Tamás horvát bán 1595-ben e birtokot Kanaházi Joó Jánosnak adta el, akit azonban 1603-ban Mátyás fõherceg felségsértés vádjával elfogadott, fej- és jószágvesztésre ítélt. Joó életét csak a királynak felajánlott összes birtokaiért, köztük Körmend vár és városáért menthette meg. A Körmendi uradalmat 1604-ben Batthyány II. Ferenc királyi fõlovászmester, Sopron vármegye fõispánja nyerte királyi adományul.
Bocskai hadainak egy része 1605-ben Németh Gergely vezetésével ágyúval lõtte a várat, de elfoglalni nem tudta. A vár elsõ leírását is 1605-bõl ismerjük, amikor Batthyány II . Ferencnek adta át. Eszerint a vár szabályos négyzet alaprajzú, négy sarkán egy-egy sarokbástyával, egyetlen kettõs kapuval, csapórácsos belsõ kapuval és a kapu feletti toronnyal. Az egészet mocsár vette körül, mely megnehezített megközelítésé. A várban különbözõ rendeltetésû szobák voltak, a földszinten az õrég és a cselédség, az emeleten pedig azok a lakószobák helyezkedtek el, ahol az uradalom birtokosa és családja lakott. A vár vízellátását az udvaron ásott kút látta el.

A várat 1621-ben Collalto császári vezér akarta elfoglalni, de az ostromot Kondoray György és Hidasy János várkapitányok sikeresen verték vissza. Körmend 1650-ben végvár lett, ekkor német katonaságot rendeltek védelmére, akik a városban laktak. Ez idõben gróf Batthyány Ádám volt Körmend földesura. A várat 1652-ben tûz pusztította, helyreállítási munkálatai 1654-ben kezdõdtek meg és 1657-ben fejezõdtek be.
A török kiûzése után, 1702-ben I. Lipót király rendeletére a várat lerombolták, és köveinek felhasználásával a XVIII. Század elején felépítették a ma is látható kétemeletes, hengeres saroktornyos, manzardtetõs Batthyány-kastélyt.

Kattintson a képere !


Dénes József közlése alapján: Körmenden a város nevébõl következõen kellett lennie egy X-XI. századi korai sáncvárnak, talán a belsõ város délkeleti részén. II. Endre király (1205-1235) a várost Hermán nembeli Dés "comes" elõdeinek adományozta. A Hermánok a korban általános, megszokott módon a korai templom közelében építették fel tornyukat.Ennek építésérõl két okleveles adat is tanúskodik (1255, 1269). A XIII. században épült torony még a XVII. században is használatban volt. Maradványai a mai iskolaépület alatt rejtõzhetnek.
Dénes József véleménye szerint a Kõszegiek tartományúri birtoklása idején, akik 1273-74 táján szerezhették meg a Hermánok adott ágának kihalását követõen a birtokot, új vár épült a mai Batthyány-kastély helyén.

Forrás: Várak Magyarországon
Köszönet Szabó Tibor Úrnak