sortáv

Adójóváírás 2007

droszler | 2007. január 12 19:13:36 | hazai hírek |
Megszûnõ, maradó, változó adókedvezmények (adójóváírás 2007) és adómentes juttatások 2007-ben


A jövõ évben is szûkülnek, illetve megszûnnek egyes, az adótörvényekben rögzített kedvezmények. Ez elsõsorban a személyijövedelemadó-törvényben szereplõ adókedvezményekre igaz, amelyekkel kapcsolatban továbbra is kedvezményi és jövedelemkorlátokkal kell számolni. Az adókedvezmények mellett az adómentes juttatások körében 2007-tõl bekövetkezõ változások is szerepelnek.



Adókedvezmények érvényesítése

Az adókedvezmények többségének érvényesítése során az egyes kedvezményekre jellemzõ saját korláton kívül egyrészt közös, 100 ezer forintos értékbeli korlátot, másrészt különbözõ mértékû jövedelemkorlátokat kell figyelembe venni.

Jövedelemkorlát

A jövedelemkorlát azt jelenti, hogy ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítása során elszámolt éves összes bevallás alá esõ jövedelme meghaladja ezt a bizonyos korlátot, akkor - megfelelõ kivezetés figyelembevételével - nem érvényesíthetõ az adott adókedvezmény.

Közös értékbeli korlát

A közös értékbeli korlát pedig úgy érvényesül, hogy az idetartozó levonható adókedvezmények összege együttvéve sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ha az ilyen kedvezményhez még jövedelemkorlát is kapcsolódik, akkor a vonatkozó jövedelemkorláton felüli rész 20 százalékával még ezt a közös kedvezménykorlátot is csökkenteni kell. Természetesen az összes adókedvezmény az összevont adóalap adóját továbbra sem haladhatja meg.

Adókedvezmény csak igazolás mellett

A korlátok mellett még azt is fontos tudni, hogy adókedvezmény csak megfelelõ igazolás birtokában érvényesíthetõ. Ezen igazolásokat a kedvezményre való jogosultság keletkezésének idõpontjában, de legkésõbb az adóévet követõ január 31-éig ki kell adni a magánszemély számára. Az igazolásból ki kell tûnnie, hogy kinek, milyen adókedvezmény igénybevételéhez adták ki, továbbá fel kell tüntetni a kedvezmény alapjául szolgáló összeget is. Ez alól kivétel a személyi és családi kedvezmény annyiban, hogy a kedvezmény összegét a mindenkor hatályos személyijövedelemadó-törvény határozza meg.

Adókedvezmények korlátai 2007-ben

2007-ben a legtöbb adókedvezmény a 100 ezer forintos korlátba beletartozik, és 3,4 millió forintos jövedelemkorlát kapcsolódik hozzájuk. Ha az éves összes jövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor a meghaladó rész 20 százalékával csökkenteni kell az igénybe vehetõ kedvezmények összegét, így 3,9 millió forinton felüli éves jövedelem esetén a korlátozás alá vont adókedvezmények nem érvényesíthetõk.

Kedvezmények 3,4 millió forint éves jövedelem mellett

100 ezer forintos keretbe tartozó, 3,4 millió forint jövedelemkorlát mellett érvényesíthetõ kedvezmények:
- az egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezménye,
- a tandíj kedvezménye,
- a közcélú adományok kedvezménye,
- az élet- és nyugdíjbiztosítások kedvezménye.

Kedvezmények 6 millió forint éves jövedelem mellett

100 ezer forintos keretbe tartozó, 6 millió forint jövedelemkorlát mellett érvényesíthetõ kedvezmény:

- õstermelõi kedvezmény.
Egyéb kedvezmény

Egyéb jövedelemkorlát alá tartozó kedvezmény:

- családi kedvezmény.
Kedvezmények korlát nélkül

Korlát nélkül érvényesíthetõ kedvezmények:

- fogyatékkal élõk személyi kedvezménye,
- alkalmi foglalkoztatás kedvezménye.
Az adókedvezmények érvényesítése

Az adókedvezményeket a magánszemély, így az egyéni vállalkozó is többségében csak az adóév végén, az adóbevallásban érvényesítheti, illetve igényelheti vissza. Néhány kivétel azonban van, idetartozik:

- fogyatékkal élõk személyi kedvezménye,
- családi kedvezmény.
- a magánnyugdíjpénztárba magánszemély által a saját tagdíj kiegészítése címén történt igazolt díjbefizetés utáni kedvezmény.

2007-ben nem változó adókedvezmények

Családi adókedvezmény három vagy több gyermek után

A családi kedvezmény már 2006-tól az egy és két gyermeket nevelõ családok esetében teljes egészében családi pótlékká alakult át, adókedvezményként történõ érvényesítésére csak a három, vagy több eltartottról gondoskodó magánszemélyeknek van lehetõsége. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett eltartottak létszáma után gyermekenként és jogosultsági hónaponként 4 ezer forint/fõ, feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három fõt eléri.

A családi kedvezmény a 100 ezer forintos kedvezménymértéken felül jár, viszont jövedelemkorláthoz kötötten vehetõ igénybe. A három eltartottat nevelõ magánszemély a kedvezményezett eltartottanként figyelembe vehetõ havi 4 ezer forintos kedvezményt évi 6 millió forint jövedelemig érvényesítheti teljes összegben. Minden további eltartottra tekintettel a jövedelemkorlát eltartottanként 500 ezer forinttal nõ 8 millió forint összeghatárig.

Ha a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történõ adómegállapítása során elszámolt éves jövedelme az eltartottak létszáma alapján rá vonatkozó jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a családi kedvezménynek azt a részét veheti igénybe, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.

Ha a magánszemély a jövedelemkorlát miatt a családi kedvezményt nem érvényesítheti, az általa nem érvényesített összeget házastársa, élettársa továbbra is érvényesítheti.

Fogyatékkal élõk kedvezménye

A fogyatékossággal élõk havonta az adóév elsõ napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelõ összeggel csökkenthetik az összevont adóalapjuk után fizetendõ adójukat. A személyi kedvezmény továbbra is mindenféle korlátozás nélkül érvényesíthetõ.

Súlyosan fogyatékos személynek egyrészt a súlyos egészségkárosodással összefüggõ jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedõt, másrészt a rokkantsági járadékban részesülõt kell tekinteni. A súlyos fogyatékosság minõsítésérõl és igazolásáról a többször módosított 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet intézkedik.

A fogyatékosság igazolása

Abban az esetben, ha igénybe kívánja venni ezt a kedvezményt a magánszemély, akkor a háziorvosát kell felkeresnie, aki ellátja a súlyos fogyatékosságról szóló igazolással, illetve ha az igazolás kiadására nem jogosult, tájékoztatja arról, ki adja ki részére azt. Fontos tudnivaló, hogy ez a kedvezmény nem az igazolás kiállításától, hanem a fogyatékos állapot kezdõnapjának hónapjától megilleti a magánszemélyt. A végleges fogyatékosságot csak egyszer kell igazolni.

Alkalmi foglalkoztatás

Ha a magánszemély a munkavállalót alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatja, akkor az ehhez szükséges közteherjegy értékének 75 százalékával csökkentheti az összevont adóalap adóját. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a közteherjegy vásárlásáról a magánszemély a nevére szóló számviteli bizonylattal rendelkezzen. A kedvezmény érvényesítését ugyanakkor kizárja az, ha a foglalkoztatás a magánszemély önálló tevékenységébõl származó bevétel megszerzése érdekében történik, ugyanis ilyenkor a közteherjegy értéke költségként érvényesíthetõ.

Õstermelõi kedvezmény

Valamennyi mezõgazdasági õstermelõt - az õstermelõi tevékenységébõl származó jövedelme utáni adójának mértékéig - az összevont adóalap adóját csökkentõ 100 ezer forintos kedvezmény illeti meg.

Nem vehetõ igénybe azonban ez az adókedvezmény, ha a mezõgazdasági kistermelõ a tételes költségelszámolás vagy a 10 százalékos költséghányad helyett az átalányadózást választotta.

A tételes költségelszámolást választó õstermelõ az õstermelõi jövedelmének adója mellett - a 100 ezer forintos értékhatáron belül - a könyvelõjének fizetett, számlával igazolt díjat is figyelembe veheti, de csak olyan arányban, amilyen arányt az õstermelõi jövedelem az adóalapon belül képvisel.

Az õstermelõi adókedvezményt az összevont adóalapnak az õstermelõi jövedelem nélküli és azzal növelt összege utáni adó különbözetébõl kell meghatározni, így a kedvezmény mindig a legmagasabb adókulcsú jövedelemsáv adójából vehetõ igénybe. Kedvezõ a könyvelõi díjkedvezmény mindazoknál a termelõknél, ahol a mezõgazdasági õstermelés jövedelme az összevont adóalapon belül jelentõs hányadot képvisel.

A kedvezmény továbbra is beletartozik a 100 ezer forintos kedvezménykorlátba, jövedelemkorlátként a 6 millió forint vonatkozik rá.

2007-ben módosuló adókedvezmények

Társadalombiztosítási, magán-nyugdíjpénztári befizetések

Adókedvezményként a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idõ és nyugdíjalapot képezõ jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetõleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára megfizetett összegnek a 25 százaléka vehetõ igénybe. Szolgálati idõt megállapodás alapján a felsõfokú oktatásban nappali tagozaton (ideértve a doktoranduszképzést is) eltöltött idõre és az öregségi nyugellátáshoz elõírt hiányzó idõre - de legfeljebb öt naptári évre - lehet vásárolni. A szolgálati idõk megvásárlását támogatási megállapodás alapján más is vállalhatja a magánszemély helyett, ilyenkor az átvállalt összeg nem számít a magánszemély bevételének, az adókedvezményt pedig az átvállaló veheti igénye.

Ha az átvállaló nem magánszemély, hanem pl. társas vállalkozás, vagy egyéni vállalkozóként átvállaló magánszemély, akkor az átvállalt összeg költségként érvényesíthetõ.

Szolgálati idõt vásárolhat az is, aki a gyermekét otthon gondozza, ha nem jogosult gyesre, de a gyessel egyezõ ideig fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Ekkor erre az idõre szóló megállapodást kell kötni, a fizetési kötelezettséget más nem vállalhatja át.

25 százalék az adókedvezmény az után az összeg után is, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetõleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizet meg.

Emellett az összevont adó alapját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítõ adóévi befizetésnek a 30 százaléka is.

A törvény lehetõvé teszi azt is, hogy a tagdíj-kiegészítést a magánszemély helyett a munkáltatója vállalja át. Ez azzal a kötelezettséggel jár, hogy a kiegészítés különbségtétel nélkül, minden magánnyugdíjpénztár-tag munkavállalójára azonos mértékben és feltételekkel vonatkozzon a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint. A munkáltató ezt a kiegészítést költségként elszámolhatja, a magánszemélynél pedig nem számít bevételnek ez az összeg. Természetesen ezen a címen adócsökkentés ilyenkor nem érvényesíthetõ.

2007-tõl a társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei is beletartoznak mind a 3,4 millió forintos jövedelem-, mind a 100 ezer forintos kedvezményi korlátba.

Tandíj kedvezménye

A tandíj adókedvezménye 2007-tõl több ponton változik. E szerint az összevont adóalap adója csökkenthetõ a felsõoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján a magánszemély által az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) igazolt összegének 30 százalékával, de legfeljebb évi 60 ezer forinttal. Feltétel, hogy a befizetésrõl a hallgató és a befizetõ magánszemély nevére kiállított igazolás álljon rendelkezésre. Az új szabályozás már nem az elsõ alapképzéshez, hanem a hallgatói jogviszony meglétéhez köti a kedvezmény érvényesítését, amelynek nyilvánvaló oka a felsõoktatási képzés megváltozása.

Hallgatói jogviszony létesítése

Az új felsõoktatási törvény szerint az létesít hallgatói jogviszonyt, aki a felsõoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, a beiratkozott hallgatóról a felsõoktatási intézmény törzslapot állít ki.

A kedvezmény igénybevételének korlátja

A korábbi szabályokhoz képest kikerült a szövegbõl a havi 6 ezer forintos tanulmányi hónapra való hivatkozás, így a kedvezmény évi 60 ezer forintig vehetõ figyelembe, függetlenül a tanulmányi hónapok számától.

A kedvezmény jogosultja

Az adócsökkentési lehetõség ugyanazon adóévben, ugyanazon hallgató esetében egy igazolás alapján a hallgatót vagy a hallgató szülõje, nagyszülõje, házastársa, testvére egyikét illeti meg, mégpedig azt, akit a hallgató kérésére az igazoláson befizetõként feltüntettek.

A jövedelemkorlát 3,4 millió forint

Fontos változás, hogy a korábbi 6 millió forintos jövedelemkorlát helyett 2007-tõl 3,4 millió forintot kell figyelembe venni.

Biztosítások kedvezménye

Biztosítási adókedvezmény jogcímen az összevont adóalap adója csökkenthetõ a belföldi székhelyû biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százalékával.

További kedvezmény vehetõ igénybe a díjnövekmény után, azaz az adóévben megfizetett díjból az elõzõ adóévben megfizetett díjat meghaladó rész után további 10 százalékkal csökkenthetõ az összevont adóalap. A magánszemély által igénybe vehetõ biztosítási adókedvezményre jogosító befizetést a magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján érvényesítheti.

A 2007-tõl hatályos szabályok alapvetõen megegyeznek a korábbi szabályozással, annyiban térnek el, hogy a 6 millió forintos jövedelemhatár ebben az esetben is 3,4 milliósra csökken.

Közcélú adomány kedvezménye

Az összevont adóalap adóját 2007-ben is csökkenti a közcélú adomány kedvezménye. Közcélú adomány a közhasznú szervezetekrõl szóló törvényben meghatározott tevékenységeket folytató közhasznú szervezet, kiemelkedõen közhasznú szervezet, közhasznú tevékenységének céljára, a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelõ egyház számára, az ott meghatározott tevékenység támogatására, valamint a közérdekû kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását is közérdekû kötelezettségvállalásnak kell tekinteni, valamint ennek kezelendõ a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatás is.

A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban kiemelkedõen közhasznú szervezetek esetében összesen 100 ezer forint; a közhasznú szervezetek, az egyházak, illetõleg a közérdekû kötelezettségvállalások esetében pedig összesen 50 ezer forint.

A 100 ezer forintos korlát erre a kedvezményre is vonatkozik, ugyanakkor 6 millió forint összes jövedelem helyett 3,4 millió forint jövedelemkorlátot kell figyelembe venni.

Nem közcélú adományok

Nem minõsül közcélú adománynak, és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggõ jogügyletre vonatkozó dokumentum valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos. Az sem minõsül közcélú adománynak, ha a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhetõ vagyoni elõny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni elõnyben részesül.

Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adatszolgáltatásnak minõsül.

Ugyanakkor az adományozót nem zárja ki a törvény a kedvezménybõl, ha például gyermeke olyan alapítványi iskolában tanul, amely a tõle származó adományról igazolást adott ki számára.

Megszûnõ adókedvezmények 2007-tõl

Számítógép-beszerzés és a felnõttképzés


2007-tõl megszûnik a számítógép-beszerzés és a felnõttképzés díjára vonatkozó adókedvezmény. Átmeneti szabály szerint, ha a magánszemély a felnõttképzés kedvezményének halaszott igénybevételére jogosult, akkor a halasztott kedvezményt az akkori szabályok szerint még igénybe veheti.

Lakáshitel-törlesztés

Szintén átmeneti szabállyal szûnik meg a lakáshitel-törlesztésre vonatkozó kedvezmény. Amennyiben a lakáshitel-törlesztést a magánszemély 2007. január 1-je elõtt megkezdte, akkor a kedvezmény a 2006-ban hatályos feltételekkel - közte a kedvezmény érvényesíthetõségének idõbeli korlátjaival - még igénybe vehetõ.

Szellemi tevékenység adókedvezménye

A szellemi tevékenység adókedvezménye viszont teljesen megszûnik, tehát utoljára a 2006. évi jövedelemadó-bevallásban érvényesíthetõ.

További megszûnõ kedvezmények

A - közszférában kötelezõ - bankszámlanyitási kötelezettség miatt felmerülõ többletköltség megtérítése a jövõ évtõl nem marad adómentes. Az évi legfeljebb 2 ezer forintig terjedõ költségtérítés bérjövedelemnek számít, és - miután adókötelessé válik - nem tartozik bele a béren felüli juttatások körébe.

Egyéb jövedelemként adókötelessé válik a praxisjog átruházásáért kapott jövedelem, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és/vagy önsegélyezõ pénztár törvényben meghatározott kiegészítõ szolgáltatásain felüli szolgáltatások révén megszerzett jövedelem. (Ez utóbbi juttatás 2007. július 1-jétõl válik adókötelessé.)

Adóköteles természetbeni juttatásnak számít a jövõben a szolgálati érdekbõl történõ áthelyezéskor nyújtott, lakóhely változása miatti költözködéshez adott szolgáltatás és pénzbeli juttatás, valamint a légiforgalmi irányítókat, valamint a repülõgépeken szolgálatot teljesítõ hajózó személyzetet megilletõ kötelezõ rekreáció.

2007-tõl megszûnik a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló, értékpapírból származó kamat, osztalék, árfolyamnyereség adómentessége, az adókötelezettséget a bevétel megszerzésének jogcíme szerint kell megállapítani.

Megszûnik a nyugdíj és a nyugdíjast megilletõ baleseti járadék adómentessége is, az ilyen jövedelem a továbbiakban adóterhet nem viselõ járandóságnak számít. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegét az éves összevont adóalap megállapításánál figyelembe kell venni, így a jövedelem magasabb adósávba csúszhat, ugyanakkor a nyugdíjra esõ adóval csökkenteni kell a számított adót.

Adómentes juttatások 2007-ben

Új adómentességek


A kamatjövedelmek adókötelessé válásával függ össze, hogy néhány, eddig 0 százalékkal adózó kamatjövedelem az adómentes jövedelmek körébe kerül. Az új adómentességi szabály azonban érdemi változást nem jelent.

A törvény 2007-tõl adómentes juttatásnak minõsíti a jogszabály alapján hitelintézetnél nyitott gyámhatósági betét kamatát, valamint a lakás-takarékbetétre fizetett kamatot.

Adómentes az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás, feltéve hogy az igénybe vevõ tag jogviszonya a teljesítés évét megelõzõ harmadik adóévben, vagy azt megelõzõen keletkezett, vagy a járadék folyósításának elsõ három évében a járadék éves összege az elõzõ évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökkent.

Adómentes a pénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg mellett az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár olyan nyugdíjszolgáltatása, amelyre a magánszemély rokkanttá nyilvánítása miatt vált jogosulttá.

Nem visel adót a nyugdíj-elõtakarékossági számláról teljesített, külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minõsülõ kifizetés, átutalás, illetve átvezetés, valamint a nyugdíj-elõtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelõ jóváírás, ha az a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, vagy a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékot.

Adómentes természetbeni juttatás a donordíjon kívül a donorok részére természetben és utalvány formájában biztosított étkeztetés, valamint a hallgatónak a felsõoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben nyújtott támogatása.

Megváltozó adómentességek

2007-tõl mind a csekély értékû ajándék, mind pedig az üdülési csekk juttatásának adómentességi feltételei megváltoznak. A továbbiakban csak a munkáltató, illetve a szakszervezet által adott csekély értékû ajándék lesz adómentes akkor, ha abban meghatározott kör részesül. Szakszervezet esetében a kedvezményezett személyi körbe tartozik a tag, a nyugdíjas tag, a velük közös háztartásban élõ közeli hozzátartozó, valamint az elhunyt tag, nyugdíjas tag közeli hozzátartozója.

Munkáltató esetében megajándékozott lehet a munkavállaló, a munkavállalóval közös háztartásban élõ közeli hozzátartozó, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképzõ iskolai tanuló, a kötelezõ szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, és a nyugdíjban részesülõ magánszemély, valamint a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója, amennyiben a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató.

Az üdülési csekk adómentességének is az a feltétele, hogy a juttatásban az elõbb említett magánszemélyek részesüljenek, valamint az, hogy a juttató a munkáltató, illetve a szakszervezet legyen. Adómentesen rajtuk kívül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adhat üdülési csekket a szociálisan rászoruló magánszemély részére. Egyebekben a csekély értékû ajándék és a belföldi üdülési csekk adómentességi feltétele, mértéke nem változik.

Forrás: A Munkaadó Lapja, XIII. évfolyam 12. szám